Nem igazán kell a hagymát bemutatni, sokan ismerjük és gyakran használjuk, ám elterjedését, gyógyhatásait és a történetét már kevesebben.
Makói Hagymafesztivál – MTI Fotó: Rosta Tibor
A hagyma Ázsiában őshonos, innen terjedt el az egész világon. A róla szóló első feljegyzések a Közel- és a Távol-Keletről erednek, ahol a hagyma használata élelmiszerként, vallási célokra, valamint gyógyszerként is széles körben ismert volt. Az ókori egyiptomiak Ízisz szent növényének, a termékenység és a növekedés szimbólumának tartották. A középkor óta Wales jelképe, a legenda szerint ugyanis csatát nyertek a kelta walesiek a segítségével. Szent Dávid szerzetes csak kenyéren és hagymán élt, és ezt ajánlotta a harcba induló katonáknak is. A csata sikeres volt, a hagyma pedig belekerült Wales címerébe.
Egy másik városi legenda szerint a II. világháború idején Japánban elterjedt az a babona, miszerint a fokhagyma- és a hagymafogyasztás védelmet nyújt a szörnyű ellenséges légitámadásokkal szemben.
Tele van vitaminnal
Ha a fentiekben kételkedünk is, abban biztosak lehetünk, hogy a hagymának számos jótékony hatása ismert, hiszen több mint százötven hatóanyag van benne, többek között tartalmaz B1-, B2- és C-vitamint, kalciumot, káliumot, magnéziumot, vasat, jódot, foszfort, cinket, szelént, nikotinsavat, flavonoidokat és kéntartalmú vegyületeket is.
Nagyon sok típusa vált ismertté, de alapvetően három hagymafélét különböztettek meg a ősi feljegyzések: a közönséges hagymát, amelyet mi vöröshagymaként ismerünk, a fokhagymát, valamint a póréhagymát. A híres makói vöröshagyma a XVIII. században vált ismertté egész Európában; a makói hagyma ma már hungarikum.
A fokhagyma a népi gyógyászat fontos része – Fotó: pixabay.com
Gyógyszerként sem utolsó
A hagyma gyógyító hatását már Dioszkoridész Pedaniosz ókori orvos is feljegyezte gyógynövényekkel foglalkozó kötetében. Jellegzetes ízét és illatát adó kénvegyületei miatt terjedt el az az általános vélekedés, hogy a leve alkalmas különböző fertőzések megelőzésére. A népi gyógyászatban évezredek óta használják ezt az egyébként az amarilliszfélék családjába tartozó növényt
a hurutos állapotok, légúti megbetegedések, magas vérnyomás esetén, emésztőrendszeri bántalmak és vérhas ellen, de annyira bíztak a varázserejében, hogy pestis ellen is alkalmazták, és afrodiziákumként is ismert volt.
Baktériumellenes hatását már az 1800-as években leírta Louis Pasteur francia mikrobiológus és kémikus, és ezt a mai kutatások is megerősítették. Orosz tudósok 150 növény közül a fokhagymát és a vöröshagymát találták a két leghatásosabb baktériumölőnek.
A vöröshagyma külsőleg és belsőleg is alkalmazható. Magát a növényt és hatóanyagainak a kivonatait elsősorban érelmeszesedés megelőzésére, a folyamat lassítására és a szívroham rizikóinak csökkentésére használják. Nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre, gátolja a trombózis, a vérrögképződés kialakulását, segít a koszorúér-megbetegedések megelőzésében.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
