Új impulzusokkal járó közös munka kezdődött a GGTánc Eger és a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház között. Együtt viszik színre Jókai Mór nyomán: A cigánybáró című táncjátékot, és ennek ifjúsági változatát: a Szaffi című mesejátékot, melynek koreográfiáját Topolánszky Tamás, tagozatvezető és Vári Bertalan, a dunaújvárosi társulat művészeti vezetője készíti.Nehéz feladatra vállalkoztunk – mondja Vári Bertalan. Tulajdonképpen egy történetet, de két darabot próbálunk egyszerre, egyik részét a felnőtt, a másikat a gyermek közönségnek. A társulat pár tagját már ismertem, tanítottam is, láttam őket előadásban. Most tréninggel, tanulással telnek a napjaink; feltettük az alapokat, de a munka dandárja szeptemberben kezdődik. Táncoljuk majd Budapesten, Egerben és Dunaújvárosban.
A cigánybáró történetének alapjául Jókai Mór műve szolgál, amely 1883. január 21-én jelent meg a Székely Nemzet hasábjain. A novellából később Ifj. Johann Strauss operettet írt, majd, mint regény vált ismertté.
A cselekmény a tizennyolcadik századi Magyarországon játszódik, a délvidéki Bánságon, ahol a török rombolás következtében a végtelen mocsár az úr. A semmi közepén azonban egy meglepő szövetség virágzik és száll szembe a történelem és a természet pusztító sodrásával: a temesvári Mehmed basa és a tehetős Botsinkay Gáspár különös barátsága… Az ő elrejtett kincsükről, családjaik hányatott sorsáról, az ész és a szív kalandjáról szól a história, akkori, ezernyelvű és identitású hazánk földjén. A mű történelmi és etnikai háttere valóságos kincsesbányának tekinthető egy táncszínházi produkció számára. A magyar mellett a szerb, a cigány, a török, és persze az osztrák kultúra elemeit felidézve, az izgalmas és érzelmes történet egy újabb jelleget is magára ölt: időtlenséget és határtalanságot. A modern és autentikus elemek keveredésével, egy olyan művészi kifejezésmód jön létre, mely közvetíti a múlt értékeit, ám a mai fül és szem számára is könnyen befogadhatóvá teszi.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
