Ez a cikk több, mint 11 éve és 7 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek.
Hölgyek korát nem illik szóba hozni. Keresztes Ildikóét azonban kötelező, mert többek között ez az egyik apropója idei jubileumi koncertsorozatának. Az énekesnő 25 éves pályafutását ünnepli és születésének… egy kerek évfordulóját. A Márai látogatóközpont szabadtéri színpadán – merthogy Eger is állomása volt nemrég a koncertsorozatnak – egy csúcsformában lévő, szellemes, dögös, vagány Keresztes Ildikót láthatott a közönség.
Egy kis füst, beindul a dob és a gitár, Keresztes Ildikó pedig ráérősen, nyugodtan, elegánsan a színpadra sétál. Pár taktus, és hirtelen „beremeg” a nyári levegő az ismerős, érces, markáns hangtól.
A koncert innentől végtelen libabőrözés, borzongás, visszafojtott lélegzet.
A slágerek sorát a „Nem a miénk az ég” nyitja meg. Keresztes Ildikó egyébként szerényen azt vallja: ő nem tudja slágerekhez kötni eddigi pályafutását. Szerinte nem volt olyan szerencsés, mint például Katona Klári, aki megtalálta magának Pressert, vagy Koncz Zsuzsa, aki az első perctől kezdve együtt dolgozott a Szörényi-Bródy párossal. A művésznő – bevallása szerint – azért néha mégiscsak találkozott tehetséges szerzőkkel, ennek bizonyítéka például a „Nem a miénk az ég”, a „Valahol egy lány”, a „Csak a miénk” és aktuális slágere az „Adj valamit”. Kétséges számára az is, hogy vajon saját slágernek számít-e példaképe, Cserháti Zsuzsa „Boldogság gyere haza” című dalának feldolgozása, de szerinte ez tette talán igazán sikeressé a dalt. Mindig könnyeket csal szemébe Cserháti Zsuzsa említése, mert egyszer azt üzente neki a legendás énekesnő, hogy csókoltatja a torkát. Keresztes Ildikó számára nincs ennél nagyobb szakmai elismerés.
Gyors, pergős dalok következnek, az énekesnő pózol, viccesen bicepszét mutatja, éneklés közben felmászik az állványzatra, ráfekszik a mélynyomóra, „flörtöl” a gitárossal. Tenyeréből eszik a közönség. Sokan nem tudják, de a hétköznapokban nem ennyire vagány, nagyobb energiát, erőfeszítést jelent számára közértben vásárolni, postán csekket befizetni, mint két órát koncertezni. Bohémsága ellenére szigorú elvei vannak, hívő keresztény és konzervatív beállítottságú, mert rakoncátlan gyermekként akármi is lehetett volna belőle, ha nem mutatnak neki irányt. Önmagával szemben pedig örök elégedetlen, de „azért vannak néha pillanatok, amikor elhiszem magamról, hogy jó vagyok” – szokta mondani hamiskás mosollyal. Személyisége egyben áldás és átok: „érzelem vezérelt, ösztön lény rettentő amplitúdókkal”. Anélkül azonban nem állhatna a színpadon. Egy idősebb színészkollégája Jeanne d’ Arc és Marilyn Monroe keverékeként jellemezte egyszer. „Kaméleonságát” maximálisan kihasználja a világot jelentő deszkákon is. Pár hete a Turay Ida Színházzal vendégszerepelt Egerben ugyanazon a színpadon, alakítása az „Anconai szerelmesek” című zenés komédiában színes és élvezetes volt. „Az élet ízét csak a bolondok ismerik” – szokta idézni mottóját nevetve, igazolva bohémságát, sokszínűségét.
A legnagyobb slágerek következnek, felcsendül a közönség által várva várt „Boldogság, gyere haza” is, amit hatalmas taps kísér. Keresztes Ildikó számára az igazi boldogság az, ha csupán megközelítően hasonló élményt nyújt a közönségnek, mint, amiben ő részesült példaképei (Cserháti Zsuzsa, Janis Joplin, Tina Turner, Steven Tyler, Richie Kotzen) koncertjein.
Özönlik ki a Máraiból a koncert után a közönség, egy hölgy az autója felé sétálva barátnőjének Janis Joplint emlegeti.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
