Vasné Varga Zita, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkatársának diplomamunkáját hiánypótló műként tartják számon az irodalomtudományban és a felsőoktatásban. Szakemberek szerint műve, amelyet Gárdonyi Géza könyvtáráról írt, azért is jelentős, mert árnyalja, gazdagítja a legendás íróról kialakult képet. A záródolgozat fontosságát jelzi, hogy már könyvként is megjelent. A kutatás körülményeiről, annak eredményeiről kérdeztük a szerzőt.
Az Eszterházy Károly Főiskola könyvtáros szaka után az ELTE-n másoddiplomát szereztél. Honnan ered ez a csillapíthatatlan tudásszomj?
A tanulásban igazából a kutatás, az izgalmas új témák feltárása vonz. A könyvtár világa egyébként is nagyon megragadott, és a főiskola után az egri könyvtárban, az Olvasó Szolgálaton és a Feldolgozó Osztályon teljesedett ki valódi, nagybetűs szerelemmé. Ezt azért is szó szerint kell érteni, mert a férjemet, Gábort is az intézmény falai közt ismertem meg, akivel most már két szép gyermekünket, Karolinát és Andrist neveljük.
Gárdonyi Géza az egyik legkedveltebb, legnépszerűbb írónk, rengeteg cikk, kötet, tanulmány jelent meg róla. Miért épp őt választottad záródolgozatod témájának?
Mint minden egri embernek, nekem is a szívem csücske Gárdonyi, így leendő könyvtárosként természetes volt, hogy vele kapcsolatban próbálok valami „apropót”, témát találni. Mivel a könyvtáráról még senki sem írt, hozzákezdtem az anyaggyűjtéshez, de miután összeszedtem minden bibliográfiát, szakirodalmat, rájöttem nagyon kevés konkrét adat, tény van a birtokomban. Ennek ugyanakkor örültem is, mert „szűz” területre bukkantam. Kutatásaimban dr. Bényei Miklós a Debreceni Egyetem docense segített, inspirált, mert korábban tanulmányt írt Eötvös József író könyvtáráról. Végül ő lektorálta a diplomamunkámat.
Hogyan kezdted el a gigászi munkát?
Először felkerestem Szalainé Király Júliát, muzeológus-történészt, akinek a mai napig hálás vagyok, hiszen engedélyezte, hogy bejárhassak a Gárdonyi házba és nagyon sokat segített azzal is, hogy még az író leltárkönyveit, levelezését is megmutatta nekem. A kutatás körülményeiről még el kell mondanom: nyolc hónapot töltöttem Gárdonyi házában és másfél évet töltöttem anyaggyűjtéssel. Bár a leghidegebb hónapokban kicsit fáztam a fűtetlen házban, mégis életem egyik legizgalmasabb és legszebb időszaka volt, ahogy alaposan beöltözve, téli kesztyűben lapozgattam a legendás író egyedi és különleges könyvtárának köteteit. Ahogy korábban említetted valóban gigászi munka volt, főleg huszonévesen, hiszen Gárdonyinak közel ötezer kötetét (ebben a folyóiratok is benne vannak) kellett megvizsgálnom és rendszereznem, kategorizálnom, tematizálnom. Fárasztó munka volt, de most már azt kérném, bárcsak a dupláját végezhettem volna el a munkának, ugyanis Gárdonyi könyvtára eredetileg közel tízezer kötetből állt. Sajnos ennek a fele eltűnt, pedig a második világháború után még megvolt az állomány 85 százaléka.
Elolvastam a könyvedet, rendkívül gazdag, sokrétű alapos munkát végeztél. Megemlítenél néhány elemzési szempontot?
Valóban rengeteg szempont szerint elemeztem a könyvtárat. Kutatásom első perceiben nyilvánvalóvá vált számomra, hogy Gárdonyi Géza könyvtártörténeti szempontból is nagyon értékes gyűjteményt hozott létre, és bár imádta könyveit, amelyek között voltak nagyon ritka kötetek is (például egy XVI. századi Biblia, valamint Bornemissza prédikáció), elsősorban munkaeszköznek tekintette. Bár az állomány 35 százaléka könyvművészetileg is értékes köteteket tartalmaz, Gárdonyi célja elsősorban inkább tudása gyarapítása és műveltsége kiszélesítése volt.
A megmaradt állományt, amely így is nagyon szép példája a dualizmuskori értelmiségi, az írói-házi magánykönyvtáraknak, vizsgáltam gyarapítási üteme, típusai, formái szerint, valamint összehasonlítottam, hogyan helyezkedett el az író életében és napjainkban. Elvégeztem a gyűjtemény tematikai vizsgálatát is, és megfigyeltem a kötetek nyelvek szerinti megoszlását.
Bemutattam részletesen az író olvasásélményeit életszakaszokra bontva, saját feljegyzései alapján, elemeztem könyvgyűjtő szokásait és művelődésszervezői tevékenységét. Utóbbit természetesen könyvtártörténeti szempontból, mert bár kevesen tudják, de három könyvtár alapítását is kezdeményezte Gárdonyi Egerben. Kétszáz kötetet adományozott az egri Irgalmasok Kórházának, majd Eger első nyilvános könyvtárának alapításához fiai révén újabb 200 kötetet, amelynek terve végül meghiúsult, így a kötetek csak az egri tisztviselők részére alapított szakkönyvtár állományát gyarapították.
Nemcsak könyvművészeti szempontból, hanem tartalmilag is nagyon gazdag könyvtárat hozott létre Gárdonyi, ezzel kapcsolatban összesen 48 tárgykört számoltam össze. Könyvtárának több mint 30 százalékát szépirodalmi, mintegy 10 százalékát történelmi kötetek teszik ki, a többi filozófiai, nyelv- és irodalomtudományi, teológiai és vallástörténeti, valamint természettudományos és földrajz könyv.
Az állomány értékét növeli, hogy 32 nyelven írt kötet található a gyűjteményben, a legtöbb nyelvtudományi könyv magyar, német és francia.
Könyvedből Gárdonyinak egy ismeretlen személyisége rajzolódott ki előttem. Megdöbbentem például, hogy mennyire a francia realista-naturalista írók hatása alá került, és mennyire „elhanyagolta” az angol írókat. Különösen az az őszinte megállapítása tetszik, hogy ha Dickens művei hamarabb felkeltik az érdeklődését, sokkal jobb regényeket írt volna. Jelentette ki mindezt az Egri Csillagok és Láthatatlan Ember után.
Hatalmas élmény volt bepillantani nekem is Gárdonyi titokzatos világába, a legjobban „tisztasága”, nyíltsága, őszintesége tetszett. Miközben Gárdonyi olvasmányélményeit kutattam, elolvastam a titkos naplóját is a mesterfüzete segítségével. Egy roppant művelt, intelligens, a szakmája iránt nagyon alázatos és mindent tudni akaró, „érzékeny” művészt ismertem meg. Csak a kötetei révén tudtam meg, a filozófia is sokkal nagyobb hatással volt életére, mint azt sokan gondolnák. Összefoglalva: egy széles érdeklődésű, végtelen tudásvágyú és nagy műveltségű embert ismertem meg.
Mik a további terveid?
Következő nagy célom, hogy a kutatási adataimat feldolgozzam és egy online katalógusban nyilvánossá tegyem mindenki számára.
Kötelező kérdés: hagyományos könyv vagy ebook?
Kutatásra, tájékozódásra persze ideális az internet, de mese vagy szépirodalom olvasásánál továbbra is a papír alapú könyveket szorongatjuk férjemmel, gyermekinkkel. Karolinával és Andrissal profik vagyunk „Varró Daniban”, én gyakran előveszem Virginia Woolf Hullámok-ját és Háy János Mélygarázs-át, költészetben József Attila a mindenem.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
