Hétfőn folytatódtak a devizahiteles perek, a Fővárosi Törvényszék két bank és egy pénzintézet magyar állam ellen kezdeményezett keresetét tárgyalta. A K&H Bank és az MKB Bank perében szeptember 9-re halasztották az elsőfokú ítélet kihirdetését, míg a Milton Hitelezési Zrt. keresetét elutasította a pert tárgyaló bíró.
Hétfőn lejárt a kereset-benyújtás határideje, az utolsó napon még 9 bank és 15 pénzintézet fordult bírósághoz a devizahiteles szerződések ügyében. A határidő lejártáig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékre az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban. Huszonnégy keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítottak, melyek közül hatot a pénzügyi intézmények újra benyújtottak.
A múlt hét pénteken kezdődtek a perek, amelyekben arról a kérdésről kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
A törvényszék hétfőn elutasította mind a K&H Bank, mind az MKB Bank indítványát, amely az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió Bíróságához fordulásra irányult. Mindkét bank perében szeptember 9-re halasztották az elsőfokú ítélet kihirdetését.
A K&H álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, így például sérti a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát és egyes „statáriális szabályai” a bírói függetlenség elvét. A bank ügyvédje elmondta, hogy 500 oldalas keresetükre már másnap megérkezett az alperesi válasz, ami véleménye szerint arra utal, hogy az alperes nem tartalmilag, érdemben, hanem általánosságban, esetleg a hasonló perekben gyakorlatilag egyformán reagál. Egy újabb, 200 oldalas alperesi iratot pedig nem sokkal a tárgyalás előtt kaptak meg, így lehetetlen arra érdemben reagálni.
A magyar állam jogi képviselője azt hangsúlyozta: a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény megfelel az Alaptörvény rendelkezéseinek, és mivel nem változtat a felek jogi helyzetén, ezért nem merül fel a visszamenőleges jogalkotás sérelme sem. Álláspontja szerint megfelelő volt a felkészülési idő, a törvény nem sérti a bírói függetlenséget és a jogbiztonságot sem.
Az MKB jogi képviselője a K&H Bankhoz hasonlóan a per alapjául szolgáló törvény alkotmányellenességét és érvénytelenségét hangsúlyozta. A bank keresete szerint a korábbi pénzügyi felügyelet 2010-ben és két évvel későbbi vizsgálatában sem kifogásolta az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó banki feltételeket, azt a határozatok is bizonyítják, hogy minden jogszabályi előírásnak megfeleltek.
Az alperes magyar állam jogi képviselője rámutatott: a bank összesen 118 – egyoldalú költség, díj, vagy kamatemelést lehetővé tevő – szerződési kikötést terjesztett a bíróság elé, ami önmagában annak az elismerése, hogy széttagolt, az ésszerűség és átláthatóság elvét sértő a kikötésrendszer.
A Milton Hitelezési Zrt. keresetét elutasította a törvényszék. Szóbeli indoklásában a bíró kifejtette: a szerződések – főleg a hosszú távúak – egyoldalú módosítása kiköthető jogszerűen, de az érték-egyensúlynak az ilyen módosítás után is fenn kell maradnia.
A Milton mögött nincs anyabank, a társaság a pénzpiacról vett fel kölcsönöket, amelyeket tovább hitelezett az ügyfeleknek. A kamat nagysága – alapvetően – a hitelezési társaságot forrással ellátó bankok kamataitól függött – ismertette a céget képviselő ügyvéd. A Milton ezért úgy határozta meg az egyoldalú kamatemelést, hogy az a pénzpiac változásától függ. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy ebbe bele tartozik a bankközi kamat- és a jegybanki alapkamat változása is, de tételesen felsorolni a pénzpiaci változás összetevőit nem lehet. A bíró szerint viszont megoldható azon tényezők felsorolása, amelyek változása esetén emelhető a kamat.
A kormány továbbra is kiáll a devizahitelesekért – reagált Kurucz Éva kormányszóvivő hétfőn az MTI-nek a devizahiteles perekre. „Jó hír, hogy az eddigi perekben sikeresen meg tudtuk védeni a devizahiteleseket a bankokkal szemben” – fogalmazott a szóvivő, hozzátéve: a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az emberek visszakapják a tőlük tisztességtelenül elvett összegeket.
A Jobbik arra szólította fel a kormányt, hogy ne az államot perlő pénzintézetekkel és a Bankszövetséggel egyezkedjen a devizahitelesek ügyében, hanem lépjen. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: haladéktalanul meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek helyre teszik a régóta húzódó vitát. Példaként említette a hitelek felvételkori áron való forintosítását és egy átfogó, állami hátterű bérlakás-építési és otthonteremtési program kidolgozását. Szavai szerint utóbbi enyhíteni tud azon az elképesztő lakáshiányon, ami hozzájárul a fiatalok kivándorlásához.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
