Az élet minden területén sikerült előrelépni az elmúlt időszakban, s ezek a mindennapi sikerek okot adnak az egrieknek a büszkeségre – mondja portálunknak adott interjújában Habis László, Eger polgármestere.
– Hogyan értékelné az elmúlt négy esztendőt?
– Röviden: eredményesnek, de sietve hozzáteszem, nem szeretném rózsaszínre festeni az eget, hiszen bőven van tennivalónk. A legfontosabbnak azt tartom, hogy csökkentek az egriek mindennapi terhei: olcsóbb lett Egerben a távfűtés, csökkentettük a víz- és csatornadíjat, valamint a szemétszállítás díját. Minden területen sikerült egyet, kettőt, vagy akár ennél többet is előrelépnünk: az önkormányzati szolgáltatások színvonalában, a szociális és egészségügyi ellátásban, a jövő ipari beruházásaihoz a feltételek megteremtésében, az idegenforgalomban és még sorolhatnám. Ez a siker mindannyiunké: az orvosoké, a pedagógusoké, a borászoké, a gazdasági szakembereké, szóval az élet minden területén dolgozó egrieké. Az önkormányzat feladata az, hogy lehetőséget teremtsen az Egerben élők boldogulására. Azt vallom, hogy a városvezető felelőssége, hogy menedzselje a települést, folyamatosan keresse az előrelépés útjait, tegyen az „ajtók és ablakok megnyílásáért”. Ha pedig már adott a konkrét lehetőség, akkor éljen azzal és ne tétlenkedjen.
– Milyen pilléreken nyugszik Ön szerint ez a fent említett siker?
– Egyfelől lényeges, hogy bár Egerről kevesen mondanák, hogy iparváros, az utóbbi években mégis jelentősen fejlődött a korszerű ipar. Különösen fontosnak tartom a déli iparterületet, az itt tevékenykedő vállalkozásoktól származik a város iparűzési adóbevételeinek közel fele. Lényeges szólni róla, hogy e területet bővítjük, ezáltal újabb jelentős iparfejlesztéseknek adhat otthont a városunk. Célunk, hogy másfélszeresére növeljük az ipari teljesítményt. Mindez munkahelyteremtést szolgál, hiszen a fiatalok számára új lehetőségeket kell biztosítanunk.
Ugyancsak örömteli és a statisztika is igazolja, hogy évről évre egyre többen keresik fel Egert. Úgy hiszem, az új alapokra helyezett városmarketing munka, a kreatív marketing akciók sora meghozza az eredményét. Szintén vonzza a látogatókat a számos fejlesztés, így a Termál Fürdő téliesítése és kínálatának bővítése, illetve az olyan országos média megjelenések, mint az „Itthon vagy – Magyarország szeretlek!” műsorfolyam fő helyszíneként való bemutatkozás, két egymást követő évben. Úgy látom, hogy sikerült magas szinten stabilizálni a város iránti érdeklődést, ezt a munkát kell folytatnunk.
Nagy figyelmet fordítunk a városi intézményhálózatra: jelenleg is zajlik három bölcsőde teljes felújítása, 400 millió forintból. Minden iskolában számítástechnikai fejlesztést hajtottunk végre, modern szemléltető eszközökkel dolgoznak a pedagógusok. Eger iskolaváros-jellege nem csak üres szó, van olyan középiskola, ahová öt megyéből járnak diákok, ezért is foglalkozunk szisztematikusan az intézmények, épületek állapotával. E munka sorából had’ emeljem a ki a Szilágyi Erzsébet Gimnázium kollégiumának több, mint 280 millió forintos felújítását: 300 tanulónak biztosítunk vonzó, korszerű feltételeket, s ez az előrelépés az ott dolgozó pedagógusoknak is egyértelműen hasznára válik.
Ugyancsak érdemes szólni a sportról. Az egri vízilabdázás aranykorát éli, az elmúlt években háromszor nyertünk bajnoki címet. Az Egri Városi Sportiskolában csaknem félezer fiatal sportol versenyszerűen, s az intézmény többször is elnyerte az „Év sportiskolája” megtisztelő címet. Mindemellett számos sportágat támogatunk hosszú évek óta. Ismeretes, hogy Eger utánpótlás régióközpont úszásban, valamint birkózásban, dzsúdóban és ökölvívásban. Emellett fontos és szép eredménynek tartom, hogy segítettük Simon Ágnes felkészülését a Szocsiban rendezett Téli Olimpiára, így a szimpatikus sífutó személyében Eger először küldhetett sportolót a téli játékokra.
– Az imént úgy fogalmazott: ezek az eredmények az egriek érdemei…
– A város a feltételeket tudja megteremteni az eredményes munkához, az alkotó, cselekvő tevékenységekhez. Természetesen Eger városa és a városon belül egy-egy számukra fontos ügy mellett elkötelezett szakemberek, civilek nélkül mit sem ér az önkormányzat munkája. Ezért is nagyon fontos számomra, hogy néhány napja is megtelt civilekkel az Érsekkert: Eger Ünnepén, több mint száz szervezet képviseltette magát. Ez a rendezvény is remekül megmutatja, miért tartják országszerte példaértékűnek az egri civil életet, s azt is, hogy Eger Önkormányzata számára miért fontos a civilek munkája. Tartalmas együttműködésben dolgozunk velük és minden eszközünkkel támogatjuk is azokat a helyi közösségeket, akik a mozgáskorlátozottak, szívbetegek, cukorbetegek, látássérültek, értelmi fogyatékosok képviselői és még sorolhatnám. Rendkívül fontos, a teljes egri társadalom számára értékes tevékenységet végeznek. Az alkotó fiatalok civil szervezetei számára is lehetőséget és támogatást nyújtunk. Így működik a kortárs művészeteket befogadó Kis Zsinagóga. A Vitkovics-ház immár alkotóházként üzemel és új kezdeményezés a Gárdonyi kertben álló, korábban hasznosítatlan épület átalakítása, ahol mérnöki, ipari alkotóház jön létre. A kiállítóhelyet és kreatív központot civil összefogással üzemeltetik majd. Felkaroltunk emellett egy sor civil kezdeményezést, mind a szociális szféra, a kultúra, mind az élet egyéb területein.
– Milyen tervekkel néznek a jövő elé?
– Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy az előttünk álló esztendők a következő 20-25 évre meghatározzák Eger jövőjét. Ezért is kiemelten fontos, hogyan tudunk együtt gondolkodni a városról. Több ezer egri munkavállalót képviselő cégvezetőkkel, egyházi elöljárókkal, jelentős egri intézmények, így például a főiskola vezetőivel, valamint az Egri Civil Kerekasztallal folytatott konzultációsorozat után világos koncepciónk van a folytatásra. A tőlük érkezett sok-sok javaslatot, projekttervet és kritikai észrevételt beépítettük a koncepcióba, melynek középpontjában a munkahelyteremtés és a gazdaságfejlesztés áll, s ehhez kapcsolódhat Eger egészének további fejlesztése. Szeretnék egy helyi gazdasági tanácsadó testületet felkérni a 2014-20-as időszakra kidolgozott településfejlesztési koncepció végrehajtására, az önkormányzat és a gazdasági szereplő közötti együttműködés segítésére. Szükség van egy, a vállalkozókat, közöttük a kisvállalkozókat kiszolgáló, polgármesteri hivatali szervezeti egységre is. Nagyon fontosnak tartom leszögezni, hogy közép- és hosszú távú elképzeléseinket illetően bírjuk a kormányzat támogatását. A legfontosabb, stratégiai kérdésekről dr. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselővel együtt, személyesen egyeztettünk Orbán Viktor Miniszterelnök Úrral. Így kívánjuk folytatni Eger fejlesztését, mindannyiunk érdekében.
– Melyek az említett fejlesztési programban megfogalmazott legfontosabb célok?
– Hadd mondjam el, hogy a kiinduló helyzetet is világosan látni kell, hiszen korántsem a nulláról indulunk. Nagy fejlesztési programjaink futnak, büszkék lehetünk arra, hogy nem hagytuk leromlani a belvárosunkat, hanem éltünk a kínálkozó, talán történelminek is nevezhető lehetőséggel. Megújítjuk a Várat és már most tervezzük a fejlesztés folytatását, erről is egyeztettem a kormányfővel. Elindult a kórház-rekonstrukció, a Szala rehabilitációja, fejlesztettük a Szépasszonyvölgyet, a strandot és egy sor intézményünket varázsoltuk újjá. Indul a Kemény Ferenc Sportcsarnok, valamint a Bárány Uszoda TAO-forrásból és önkormányzati önerőből megvalósuló rekonstrukciójának első üteme. Hamarosan kezdjük a csaknem 700 millió forintos, teljes városi kerékpárút-hálózatot eredményező építkezést is.
Még mindig a kiinduló helyzethez tartozik, hogy nem csak a város fejlesztett, hanem a 2007-13-as uniós költségvetési időszakban több mint 35 milliárd Ft támogatás érkezett az egri munkaadókhoz, vállalkozásokhoz. Ebből technológiai fejlesztés, telephelyfejlesztés, munkahelymegtartást szolgáló és új munkahelyeket létrehozó beruházások valósultak meg. Csak az elmúlt négy évben – nem számítva az önkormányzati fejlesztéseket – 20 milliárd forint a felhasznált kormányzati és uniós támogatás értéke. A konkrét gazdaságfejlesztési célokat mintegy 350 nyertes pályázat 11,5 milliárd forinttal segítette az elmúlt időszakban. Ez a hatalmas összeg ott van az egri gazdasági életben, a munkahelyekben, abban, hogy egri vállalkozások egyről a kettőre, vagy ötről a hatra jutottak. Mindez az egriek megélhetését szolgálja.
Innen indulunk tehát és ami a jövőt illeti, intenzív gazdaságfejlesztés következik, fókuszban a munkahelyteremtéssel. Megtartva a hagyományokat, 21. századi, versenyképes várost építünk, amely vonzó a befektetők számára. Az egriek mindennapi élete szempontjából a megélhetést nyújtó munka mellett kulcsfontosságú ügynek tartom a Felsőváros és térsége rehabilitációját és Eger turisztikai vonzerejének további növelését. A Miniszterelnök Úrral folytatott egyeztetésünk kapcsán elmondható: már készülnek a várost az M3-as autópályával összekötő kétszer kétsávos, több mint 20 milliárd forintos beruházással megépülő bekötőút tervei. Ugyancsak nagyszabású fejlesztés lesz az úszó- és vízilabdaközpont projektje: az elképzelések szerint a Bitskey- és a Bárány-uszoda szomszédságába épülne egy tízpályás, nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas, a sportturizmust is kiszolgáló létesítmény-komplexum. Emellett dolgozunk azon, hogy az Egri Vár Nemzeti Emlékhely lehessen, s a javában zajló, várhatóan a jövő év végéig tartó rekonstrukción túl egy „stratégiai irányváltást” hozó fejlesztési terven dolgoznak a szakemberek. A jelenlegi 2,2 milliárd forintos rekonstrukció keretében egyebek mellett megújul a kazamatarendszer, helyreállítják a Szép-bástyát és megépül a várfalsétány. Az új elképzelések szerint pedig visszaépülne a Varkoch-kapubástya, Dobó István egykori lakhelye, a Provizori-palota és a várbéli székesegyház homlokzati fala. Azt szeretnék, hogy az Egri Vár valóban mindannyiunk büszkesége legyen, méltó állapotban várja az egrieket és a turisták százezreit.
– Milliárdos beruházási programokról és pályázatokról beszélt. A települések közötti nagy versenyben Eger vajon a jövőben is alapozhat a pályázati sikerekre?
– A téma kapcsán fontosnak tartom elmondani: az elmúlt ciklusban a városunk minden pályázata elnyerte a kormány támogatását. Ha szükség volt erre, eredményes lobbimunkával Eger kiegészítő központi támogatásokat is kapott, így válik például lehetővé a Várban a kazamatarendszer teljes feltárása és bemutatása. Az uniós projektek mellett Eger 2012 végén egymilliárd forintos támogatásban részesült, míg 2013 végén 1,1 milliárd forinthoz jutottunk a kormányzat döntése alapján. Mindez azért is fontosnak tartom, mert ahhoz, hogy Egert dinamizálni lehessen, elengedhetetlen a sokrétű, személyes együttműködés a kormányzattal.
– Úgy kezdte: eredményes volt ez a négy év. Jó szívvel tekint rá vissza?
– Az elmúlt időszak reformsorozata az élet majd minden területét érintette, s lényeges, hogy az egriek zökkenők nélkül élhették meg a változásokat. Az iskolák tekintetében fenntartóból működtetővé váltunk, de „kaptunk” Eger számára stratégiai fontosságú feladatokat, egy múzeumi szervezetet és két színházat. Utóbbi intézményeket az elmúlt évben 550 millió forinttal segítette az önkormányzat, amely bár komoly anyagi ráfordítás, de tudjuk: Egernek szüksége van egy társulatra, hiszen ez hozzátartozik a kulturális értékekhez. 2010-14 között a Kőlyuktetői pincesortól a Szarvaskői útig mindenhol fejlesztéseket hajtottunk végre, utakat, járdákat építettünk, játszótereket újítottunk fel, közösségi terek jöttek létre, sok esetben kezeltük a csapadékvíz okozta problémákat. A megújuló belvároson kívül közel 6 milliárd forint felhasználásával fejlesztettük Egert. Hitem szerint van mire büszkének lennünk, s fontosnak tartom, hogy ezeknek a közösen elért eredményeknek együtt tudjunk örülni.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
