VALLÁSTÖRTÉNETI HÁTTÉR
Tekintsük át először a böjt vallási jelentőségét. A világ vallásainak többsége kiemeli a böjt fontosságát, amely eszköz lehet a világ jobb megértéséhez, érzékenyebbé tehet Isten teremtményeivel, így embertársainkkal szemben is. A böjt segítségével közelebb kerülhetünk Istenhez, a test, a lélek és a szellem egyaránt megtisztul.
A mi kultúránkban különösen nagy jelentősége van, például a római katolikus hívők körében. Farsang után, hamvazó szerdától indul a böjti időszak, amelynek kezdete idén február 18-ára esik.
A Magyar Katolikus Lexikon így ír erről: „a mértékletesség erényének cselekedete: tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás;szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban. Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével.”
A BÖJT EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI
A böjt „világi” célja, egészségügyi hatása is jelentős, mert ezzel méregteleníthetjük, regenerálhatjuk és ha szükség van rá, meggyógyíthatjuk szervezetünket. A böjt megkezdésekor ugyanis az eddig megterhelt emésztőrendszerünkre fordított energia felszabadul, és azt a szervezet teljes egészében belső gyógyításra használja fel, vagyis próbál megszabadulni az évek során lerakódott mérgektől, káros anyagoktól.
Természetesen nem árt az óvatosság, hiszen a hosszan tartó és szélsőséges éhezés veszélyes lehet. Ha sokáig minimális a táplálékbevitel, akkor az izomsejtek és vázizmok leépülnek, az immunrendszer drasztikusan meggyengül, ez akár halálhoz is vezethet. Azonban ha a böjt mellett sok folyadékot iszunk, akkor mintegy 1-2 hónapig is ki lehet bírni a koplalást.
Szervezetünk ezalatt egyrészt a zsírszövetben tárolt energiát, másrészt a saját fehérjéit használja fel. Az átlagos emberi zsírszövet 40–50 napra elegendő energiát tárol.
Az éhezés túlélési idejét nem a zsírszövet tömege, hanem a szervezet fehérjevesztésének mértéke szabja meg. Az éhezés akkor vezet halálhoz, ha az építő fehérjék harmadánál több használódik fel a böjt alatt.
A szervezet számára alapvető feladat a vércukorszint fenntartása is, mert az agy működéséhez elengedhetetlen a glükóz, amely ugyanakkor az egyéb szervek általános energiaforrása is.
Az éhezés első napja után a test energiaigényének biztosítására elsőként a májban és az izmokban tárolt glikogén (szénhidrátraktár) lebontása megy végbe. Miután ez kimerült, a fehérjék lebontásából származó aminosavakból, úgynevezett glükoneogenezissel, fehérjékből és zsírból előállított cukorból állítja elő a szervezet működéséhez szükséges glükózt. Hosszan tartó éhezés esetén a szervezet, fehérjebontás mellett, szükségleteit a zsírlebontás végtermékeinek felhasználásával, úgynevezett ketontestekkel, fedezi. Amennyiben hosszan tartó kalóriaszegény böjtbe, például léböjtbe kezd valaki, kérje szakember segítségét.
Jövő vasárnap megismerhetik olvasóink dr.kolo-t egy videóinterjúban, akinek hamarosan e-mailen is javasolhatnak témákat.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
