Innováció a borászatban címmel rendezett konferenciát a közelmúltban az egri önkormányzat: az egyebek mellett a szőlő-bor ágazat hatékonyságáról, a már rendelkezésre álló tudás alkalmazásáról szóló, illetve innovációs kérdéseket taglaló szakmai fórum részét képezte a tudás-infrastruktúra erősítését célzó, az egri Eszterházy Károly Főiskola, az egri önkormányzat és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által elnyert Tudás-Park elnevezésű uniós projektnek.
Habis László, Eger polgármestere köszöntőjében felidézte: a 2014-2020-as uniós tervezési ciklus előkészítése során az egri önkormányzat kidolgozta az integrált településfejlesztési stratégiáját, illetve annak programját. Ez volt ugyanis a feltétele annak, hogy a városban és térségében megvalósulhassanak az uniós fejlesztések. Ezen program kidolgozása során pedig a város széles körben támaszkodott a helyi gazdaság, a helyi társadalom szereplőinek tapasztalataira – mondta.
A szakmai konzultációk nyomán világossá vált, hogy a hangsúlyt az évtizedek, évszázadok szakmai kultúráján alapuló erősségekre kell helyezni, s kevésbé gondoljuk azt, hogy gyökeresen új tevékenységek, teljesen új iparágak megtelepítése hozhatja el a város és térsége felemelkedését – húzta alá a polgármester, hozzátéve: mindebből pedig egyenesen következik, hogy Egernek a szőlő-bor vertikummal nagyon intenzíven kell foglalkoznia.
Habis László arra is kitért, a Tudás-Park projekt célja, hogy a tudomány eredményeit a helyi, a térségi vállalkozások szolgálatába állítva javítsa versenyképességüket, illetve jövedelemtermelő-képességüket. Szavai szerint a mai világban, amikor a minőség és a hatékonyság versenye nagyon széles körben érvényesül, a szőlő-bor ágazatban is nagy szükség van az újító felfogásra és a legjobb nemzetközi tapasztalatok összegyűjtésére.
Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint a szőlő-bor ágazatban sem lehet megkerülni a hatékonyság kérdését, hiszen itt is a megélhetésről van szó, miközben hatalmas a verseny a világpiacon, ebben a versenyben pedig a hatékonyságbeli különbségek döntőek lehetnek.
Hatékonyság alatt az egységnyi erőbefektetéssel a lehető legnagyobb érték előállítását értjük. Az ugyanakkor nagyon sok tényező – például a természeti adottságok – függvénye, hogy ezt az értéket sok olcsó, vagy kevés, ám drága bor előállításával érjük el. Az azonban elmondható: Magyarországon a hozzáadott érték fontos tényező – húzta alá.
Mint fogalmazott, a szőlészetben és a borászatban a tudás, a tapasztalat, a hagyományok ismerete, illetve az új termelési módok, eljárások, “fogások” elsajátítása döntő lehet. “Nyitott szemmel kell járni a világban, és tudomásul kell venni, hogy máshol is tudnak jó borokat készíteni, nem szégyen tanulni tőlük, miközben vannak olyan dolgok is, amit a magyar szakemberektől tudnak eltanulni” – mondta.
Gál Péter kitért arra is, hogy meglátása szerint ahogy intenzívebbé vált a verseny az ágazatban, úgy nőtt a hatékonyság is. Azt is mondta, hogy az Egri Borvidék szereplőinek egyik legfontosabb feladata, hogy “a termelők megtalálják saját magukat”. Ez a nulladik lépés, ami már tulajdonképpen meg is történt, hiszen itt van az évszázados hagyománnyal bíró Egri Bikavér, és már megszületett az Egri Csillag is. Most annak a módját kell megtalálni, hogy miként lehet ezeket a borokat a lehető leghatékonyabban elkészíteni. Azaz: minél nagyobb tudással, figyelemmel elérni azt, hogy jobbak, könnyebben értékesíthetőek legyenek a boraink, és növekedjen a jövedelmezőségük is.
Innováció és tudásmenedzsment című előadásában Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke egyebek mellett a nagy bortermelő országokban alkalmazott borászati technológiákról, illetve a hazai borászatok előtt álló, a borminőség javítását célzó lehetőségekről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy a borminőség garantálásához a technológia elengedhetetlen, ezen technológiai lépések megváltoztatásával pedig innovatív módon avatkozunk be a folyamatba. Emlékeztetett: az ágazatot körülbástyázó roppant szigorú szabályozások azonban önmagukban nem elégségesek a minőséghez. “Ha a borász nem rendelkezik a reneszánsz ember műveltségével, kreativitásával, akkor a terméke csak tucattermék marad” – hangsúlyozta.
Azt mondta, a hazai szőlő-bor ágazat a jelenlegi igen kiélezett versenyben a helyi, lokális régi fajtáknak az “újraélesztésével”, továbbá a magyarországi kutatás területén nagy hagyományokkal rendelkező rezisztens szőlőfajtáknak a termelésbe történő bevonásával, illetve az ezen szőlőfajtákhoz illeszkedő borászati technológia kialakításával érhet el sikereket a piacon.
Az egész napos konferencián szó esett még egyebek mellett az innovatív irányokról és világtrendekről, az ágazatban rejlő innovációs lehetőségekről, valamint az ökológiai szőlőtermesztés magyarországi lehetőségeiről, a tanácskozást pedig egy “jó gyakorlat-túra” zárta a demjéni Korona Borházban.
EH
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
