A fejlesztésekbe egyre többen kapcsolódtak be, az első korai böngészőprogramok közül az 1992-ben írt Lynx a műfaj doyenjeként még ma is működik, szöveges megjelenítési felülete és élemedett kora ellenére még mindig hatékonyan használható a modern web böngészésére, többek közt a Wikipédia-szerkesztés interaktív feladatának ellátására is.
1993-ban az Illinois-i Egyetemen mutatkozott be a Marc Andreessen által megalkotott Mosaic, amely könnyen kezelhető és telepíthető volta miatt gyorsan elterjedt, később az önállósult Andreessen továbbfejlesztésével már Netscape Navigatorként jelentősen hozzájárult a világháló népszerűsítéséhez. Az eredetileg UNIX-ra írt, majd platformfüggetlenné tett Mosaic volt az első webböngésző, amely a képeket a szövegekkel együtt tudta kezelni. A Mosaicnak az egyetem birtokában maradt licencét később megvásárolta a Spyglass cég, de böngésző szoftvere, a Spyglass Mosaic nem vonzotta a felhasználókat.
A versenyben az Internet Explorer (IE) egyre több újdonságot bemutató változatait piacra dobva növelték népszerűségüket. Az 1.5-ös a Windows NT számára készült, és támogatta az egyszerű táblázatokat is. Az 1995 novemberében kiadott 2.0-ás verzió Windows 95 és NT platformra jelent meg, majd 1996 áprilisában Windows 3.11-re és Macintoshra is portolták. A Microsoft az IE-t a harmadik változattól kezdve a Windows operációs rendszerek részeként kezelte, de még nem integrálta az operációs rendszerbe. Mivel közvetlen bevételt nem hozott, a Microsoftnak csak a negyedéves díjakat kellett kifizetnie a Spyglassnek, amelynek végül ajánlatot tett a felvásárlásra. A 8 millió dollárért gazdát cserélt böngésző a Microsoft birodalom egyik építőköve lett.
A 3-as verzió már az Internet Mail levelező, a News 1.0 hírolvasó és a Windows Address Book címjegyzék-alkalmazásokkal bővült, fejlettsége megközelítette a piacvezető Netscape Navigatorét: támogatta a Netscape bővítményeit és a JavaScript visszafejlesztett változatát, a JScriptet. Az Explorer egyre jobban terjeszkedett, és népszerűsége csúcsán, 2002-ben szinte egyeduralkodóként, 95 százalékos részesedéssel uralta a piacot.
A 2001. október 25-én a Windows XP-ben publikált 6.0-s verzióval kapcsolatban azonban sorozatos biztonsági problémák merültek fel, a kifogásokat is csak nehézkesen orvosolták. A cég szinte az egész böngészőfejlesztő csapatát elbocsátotta, újabb frissítéseket sem jelentetett meg, ami piaci fölényének sokkoló elvesztéséhez, a Mozilla Alapítvány nyílt forráskódú Firefox böngészőjének előretöréséhez vezetett.
Az Európai Bizottság 2009-ben az uniós versenyjoggal ellentétesnek találta a böngészőnek a Windows operációs rendszerrel való összekapcsolását, és a jogvitát követően a Microsoft vállalta, hogy 2014-ig az Európai Unióban forgalomba hozott minden Windowson megjelenít egy böngészőválasztást lehetővé tevő ablakot. 2011 májusa és 2012 júliusa között azonban a Windows 7 egyes szervizcsomaggal frissített változatainál ez az ablak nem jelent meg, ezért 2013-ban az Európai Bizottság rekordösszegű, 561 millió euró büntetést szabott ki a Microsoftra, amiért megsértette a saját maga által vállalt kötelezettséget.
Az Internet Explorer utolsó, 11-es (Windows 8.1-gyel kifejlesztett) verzióját 2013. október 17-én hozták ki. A tervek szerint 2015. szeptember 30-áig támogatják működését, szerepét a nyomdokaiba lépő Microsoft Edge veszi át.
A Project Spartan kódnév alatt megalkotott Microsoft Edge böngészőt 2015. január 21-én mutatták be, Windows 10 operációs rendszerű eszközökre (személyi számítógépek, okostelefonok és tabletek) fejlesztették ki. A mindenki által jól ismert „e” logón a könnyű felismerhetőség érdekében csupán egy árnyalatnyit változtattak. (A Windows 10 július 29-én jelent meg azzal a céllal, hogy egységesítse a Microsoft különböző termékcsaládjai által használt Windows operációs rendszereket.)
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!













