A Nemzetközi Valutaalap (IMF) javította az idei és jövő évi magyar GDP-növekedési prognózisát őszi előrejelzésében.
Az IMF kedden nyilvánosságra hozott világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) jelentésében az idei növekedés mértékét 3 százalékra változtatta az áprilisban várt 2,7 százalékról, a jövő évi gazdaságnövekedési kilátást 2,3 százalékról 2,5 százalékra emelte. Tavaly 3,6 százalékkal nőtt a magyar GDP.
Az IMF mostani becslése szerint Magyarországon az idén 0,3 százalékos lesz az infláció, míg áprilisban még azzal számolt, hogy a fogyasztói árak nem változnak tavalyhoz képest. Jövőre 2,3 százalékos magyarországi inflációt vár az IMF mostani jelentésében, ugyanúgy, mint tavasszal. Tavaly 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak.
A magyar folyó fizetési mérleg idei GDP-arányos többletét az áprilisi 4,8 százalékról 5 százalékra, a jövő évit 4,1 százalékról 4,3 százalékra változtatta kedden ismertetett jelentésében a szervezet. A tavalyi többlet a GDP 4 százaléka volt.
A valutaalap szerint az áprilisban vártnál jelentősebben mérséklődik a magyarországi munkanélküliség. A ráta a tavalyi 7,8 százalékról idén 7,3 százalékra, jövőre 7,0 százalékra csökken. Áprilisban az idei évre nagyobb, 7,6 százalékos, jövőre 7,4 százalékos munkanélküliséggel számolt az IMF.
Megegyezik az IMF és a kormány előrejelzése
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormány előrejelzése gyakorlatilag megegyezik – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán annak kapcsán, hogy az IMF erre az évre 3, jövőre pedig 2,5 százalékos gazdasági bővülést prognosztizál Magyarországon.
Az államtitkár kiemelte, hogy a magyarországi adatokat felfelé korrigálta az IMF, a világ egészében ugyanakkor a korábbinál kissé pesszimistábban látja a jövőt. A kedvező magyar adatok okai között Banai Péter Benő megemlítette a strukturális átalakításokat, a munkaerő-piaci lépéseket, valamint az államháztartási konszolidációs lépéseket. Nemzetközi összehasonlításban is pozitív a hazai eredmény, az IMF az idei év kapcsán a régióból Lengyelországot és Magyarországot emelte ki – közölte.
Az európai uniós átlaghoz képest nagyobb növekedéssel számol a kormány – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette ugyanakkor, a távoli jövőt tekintve negatívabb tényező, hogy a külső környezet kevésbé jól alakulhat. A magyar gazdaság tartós, érdemi növekedésének az is előfeltétele, hogy a világgazdaság, illetve az Európai Unió egészében a mostaninál nagyobb növekedés legyen – jelentette ki.
A magyar gazdaság nyitott, a külső megrendelésektől, az export volumenétől is függ, hogyan tud bővülni. A kormányzatnak mindent meg kell tennie a minél nagyobb növekedés elérése érdekében, de a hosszú távú, tartósan magas növekedéshez az is szükséges, hogy Európa szintén megtalálja a megoldásokat a jelenlegi problémákra – fogalmazott Banai Péter Benő.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a tárca fontosnak tartja, hogy a magyar nemzetgazdaság idei és jövő évi fejlődésének várható eredményei tekintetében az IMF előrejelzése alapvetően igazodik a kormány várakozásaihoz, és alátámasztja a kormányzati prognózisokat.
Elemzők: reális az IMF őszi előrejelzése
Reálisnak tartják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországra vonatkozó őszi előrejelzését az MTI által megkérdezett elemzők. Az IMF kedden nyilvánosságra hozott világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) jelentésében az idei növekedés mértékét 3 százalékra változtatta az áprilisban várt 2,7 százalékról, a jövő évi gazdaságnövekedési kilátást 2,3 százalékról 2,5 százalékra emelte. A valutaalap szerint a magyarországi inflációs ráta idén 0,3 százalékos lesz, jövőre pedig 2,3 százalékos magyarországi inflációt vár az IMF mostani jelentésében, ugyanúgy, mint tavasszal.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint várható volt, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a piaci trendekhez igazodva javítja majd a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését. A szakember a módosítás lehetséges okaként említette Magyarország első két negyedéves gazdasági teljesítményét és a növekvő belső fogyasztást.
Mint mondta, a csökkenő nyersanyagárak az exportáló országok számára hátrányos, ezzel szemben az importáló magyar lakosság fogyasztását serkenti. Németh Dávid ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az IMF a régión belüli besoroláson nem változtatott, Csehországban és Lengyelországban a magyarnál még mindig gyorsabb gazdasági növekedést vár.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője reálisnak tartja az IMF növekedési és inflációs előrejelzését. Egyetért azzal is, hogy jövőre kis mértékben lassul a GDP-növekedés, ami részben annak a következménye, hogy kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre, és az autóipari növekedési ütem sem tartható új beruházások hiányában.
Az elemző a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőnek ítélte a belső fogyasztás élénkülését, valamint a magyar termékek és szolgáltatások iránt erősödő külső keresletet.
A valutaalap prognózisával ellentétben Török Zoltán arra számít, hogy idén nem változnak a fogyasztói árak tavalyhoz képest. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gazdaság szempontjából nem a nulla százalékos, hanem a mérsékelt inflációs ráta kedvezőbb, mivel az árszerkezet átalakulása szükséges ahhoz, hogy a külső változásokkal lépést tartson a gazdaság.
Forrás: MTI
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
