Mintegy 1700 alkotás, egyebek mellett viselet, hímzés, ékszer és játék is látható az Élő népművészet című, csütörtökön nyíló tárlaton a budapesti Néprajzi Múzeumban.
A Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közösen hirdettek pályázatot a XVI. Országos Népművészeti Kiállításon való részvételre a tárgyalkotó népművészet, népi kismesterségek különböző ágaiban. A pályázatra népművészeti egyesületek, alkotócsoportok, népi kézműves egyéni alkotók, népművészet mesterei, ifjú mesterei, népi iparművészek jelentkeztek, valamint meghívást kaptak a legkiválóbb iskolák, műhelyek és az idei országos pályázatok kiemelkedő résztvevői is.
A pályázatra mintegy tízezer mű érkezett, ebből a régiók előzsűrijeinek válogatása alapján ötezer alkotás került a zsűri elé – mondta el Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének vezetője, a kiállítás egyik kurátora a szerdai sajtótájékoztatón Budapesten.
A zsűritagok javaslatára hímzés, viselet, csipke, ékszer, hímes tojás, szőttes, nemez, bőr, fa, szaru-csont, hangszer, fazekasság, vas-fém, szalma, csuhé, gyékény, vessző, játék és mézeskalács kategóriában mintegy 450 kézműves alkotó és alkotó közösség csaknem 1700 művét válogatták be a 2016. március 27-ig látogatható kiállításra. Az országos népművészeti tárlatot ötévente rendezik meg.
Beszprémy Katalin kiemelte: népi iparművészetnek azt s fajta népi kézművességet nevezzük, amely a hagyományokat hitelesen alkalmazva illeszkedik a mindenkori kortárs kultúrába. Hozzátette: a kiállítás a háziipari szövetkezeti mozgalmaktól vezeti el a látogatókat a mai, modern alkotásokig. Az első teremben így a legfontosabb szövetkezetek – többek között a matyó, a hevesi, a kalocsai és a karcagi – munkái láthatók, a monitoron a mozgalom kialakulása követhető nyomon.
Csupor István etnográfus, a kiállítás kurátora rámutatott: a hagyományőrző kézművesség talán Magyarországon létezik a legszélesebb mértékben az európai országok között és az, hogy ma Magyarországon sok ezer kézműves dolgozik egyidejűleg és ilyen magas színvonalon, az 1950-es évek szövetkezeti szerveződésének köszönhető.
A bartóki hagyományra, hagyatékra utalva kifejtette: a tiszta forrás lehet teljesen hagyományos, valamint csupán annak szellemiségét idéző. A kiállítás végén már olyan tárgyak láthatók, amelyeknek a szellemisége, a gondolkodásmódja idézi a tiszta forrást, felismerhető bennük a lényeg, de teljesen másként fogalmazódik meg – fogalmazott a kurátor.
A tárlat látogatói többek között pásztorok használati eszközeit, hímes tojásokat, ostorokat, korsókat, bútorokat és textíliákat is láthatnak a cserépkályha, játékszerek, lábbelik, ruhák és ékszerek mellett.Idén 170 alkotót díjaznak a csütörtöki megnyitón, amelyen az arany, ezüst és bronz oklevelek mellett az Emmi Gránátalma díjait és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége különdíjait is átadják.
(MTI)
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
