Véget ért a Tudás-Park Eger és térsége tudástranszfer tevékenységének fejlesztése című TÁMOP-pályázat. Az egri Eszterházy Károly Főiskola vezette, illetve az Eger Megyei Jogú Város és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alkotta konzorcium szereplői az Európai Unió által finanszírozott, mintegy félmilliárd forintos projektjének keretében elsősorban azt vizsgálták, miként lehet a különböző informatikai fejlesztéseket a városi szolgáltatások javítására használni. Az intelligens informatikai megoldásokkal támogatott közszolgáltatások ugyanis – állítják a szakemberek – minden olyan település számára hasznosak, amelyek lépést kívánnak tartani a technológiai fejlődéssel és élni akarnak a rendelkezésre álló, sokrétű lehetőségekkel. A pályázati konstrukció alapvető célja egy olyan szervezet, együttműködés kialakítása, amely támogatja az innovációt, a tudásmenedzsmentet, illetve azon keresztül Eger és vonzáskörzete gazdasági fejlődését.
A közelmúltban a projekt részeként a megyeszékhelyen Intelligens IT city címmel tartott konferencián Habis László, Eger polgármestere azt mondta: a Tudás-Park célja, hogy a városban és térségében lévő tudásbázist, a tudományos eredményeket összegyűjtve a gazdaság szolgálatába állítsa. Rámutatott: informatikai megoldások nélkül ma már egyetlen városi közszolgáltatás sem képes működni. Ez ugyanúgy igaz a közigazgatásra, mint az élet egyéb területeire.
“Joggal lehetünk büszkék arra, hogy az Év honlapja címet az ügyfélbarát egri honlap nyerte el, de más területeken is komoly sikereket értünk el, így például a Megyei Jogú Városok Szövetségének informatikai bizottságát is Eger vezeti” – emelte ki a polgármester. Kitért arra is, hogy más mellett a kommunikációban és az irodai ügyintézésben is elengedhetetlen a számítástechnika, nincs a városi közszolgáltatásnak olyan területe, amelyet ne érintene, de rendkívül fontos a szerepe a turizmusban is.
Habis László elmondta azt is, hogy a konferencia révén becsatornázott tudás több területen is megalapozhatja a gazdaságfejlesztési pályázatok sikeres megvalósítását. Hozzátette: a bár rendkívül gyors lefolyású projektről van szó, már most számos eredményt fel tud mutatni a város. Ezek között említette meg a nem szőlőtelepítésű külterületek gazdasági célú hasznosítását, de szavai szerint napirenden van a megújuló-energia hasznosítása, illetve a térség gazdasági felemelkedését szolgáló különböző lehetőségek vizsgálata is.
Árva László az IT-fejlesztések támogatásáról, ennek nemzetközi gyakorlatáról szóló előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy az IT-rendszerek kialakítása mellett nem kevésbé fontos kérdés, miként lehet ezen rendszereket, illetve a fejlesztéseket finanszírozni. A közgazdász szakember szerint erre megoldás lehet egy start-up portál létrehozása, melyen keresztül sokkal könnyebben lehet értékesíteni a terméket, illetve befektetőket találni a fejlesztésekhez.
Felszólalt a tanácskozáson Várhelyi Tamás, az EKF tanára is, aki azt mondta, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult információs társadalom vívmányait ma már mindenki használhatja, azonban a fejlődés trendjeit nézve látni kell azokat a dolgokat is, amelyek révén egy város innovációját fel lehet gyorsítani. Arról is beszélt, hogy az információs társadalomban szinte korlátlan a hozzáférés az információkhoz és adott a tranzakciós lehetőség a virtuális világba. Azaz: manapság már lényegében mindenféle tudás felkereshető a világhálón, illetve rengeteg olyan dolgot el tudunk intézni az interneten keresztül, amelyre korábban csak személyesen volt lehetőségünk.
A szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az információs társadalom kínálta lehetőségeknek az előnyök mellett hátrányai is lehetnek, amelyek az önkormányzatok felelősségére is rávilágítanak. Várhelyi Tamás ide sorolta az információszabadság kérdését, mert – mint fogalmazott – annyi mindent lehet tudni rólunk a neten, hogy az ilyen típusú információkat célszerű lenne valamilyen formában korlátozni, hiszen a hatalom vissza is tud élni ezekkel a lehetőségekkel. Egy önkormányzatnak tehát példát kell mutatnia, hogy megelőzze ezeket a visszaéléseket, a manipulálás lehetőségét – mondta.
Az intelligens IT-városok kínálta széleskörű lehetőségek egy kis szeletét mutatta be Bacsa Sándor, a BEKS Kommunikációs Technika Kft. ügyvezetője a Multiplatformon alapuló beléptető rendszer integrálása készpénz kímélő értékesítési rendszerrel, ügyfélhívóval, betegbehívóval, kamera rendszerrel című előadásában. Mint kifejtette, egy beléptető rendszert számos módon lehet alkalmazni egy épületben vagy egy intézménykomplexumon belül, ha más rendszerekkel integrálják. Ilyen lehet egy készpénzkímélő fizetési eljárás alkalmazása az adott területen, például egy fürdőn vagy egy sportlétesítményen belül.
Hozzátette, emellett sok más műszaki integráció lehetősége is felmerülhet egy-egy létesítményen, intézményen belül, hiszen az adott épület vélhetően rendelkezik kamerarendszerrel, behatolás-jelzővel, tűzvédelmi rendszerrel, amelyekhez integrálni lehet a beléptető rendszert is. Létezik olyan alkalmazás is, ahol a beléptető rendszer végzi az éjjeli portás feladatát: amikor kiürül az épület, automatikusan élesíti a riasztót, reggel pedig, az első beérkezőnél hatástalanítja. Ezzel pedig, egy-egy nagyobb intézmény esetében már jelentős bérköltségeket lehet megtakarítani.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
