Van, aki egyszerűen zen-állapotba kerül, semmi sem tudja kizökkenteni. Van az izgulós, aki mindenhonnan információmorzsákat csipeget az utolsó pillanatig, és mind ismerünk olyat, aki legalább egyszer elájul, és kétszer sírógörcsöt kap, közben meg úgy izzad, mint egy ló.
Korábban összeszedtük Nektek, ki hogyan készül a vizsgákra, most lássuk, hogy működnek az emberkék éles helyzetekben!
1. Minden zen, gond egy szál se-típus: Nyugodtan, mosolyogva ücsörögnek a terem előtt, vagy épp csicseregve beszélgetnek a felsőbb évesekkel, miközben a csoporttársaik izzadva várják a sorukat. Nem tudni, mennyit tanultak, mit tudnak, hogyan készültek. Tömény, undorító nyugalom árad belőlük, és az izgalom, vagy az általános vizsgadrukk legkisebb jelét sem mutatják. Nem is beszélnek a vizsgáról, szívesebben osztják meg nyári terveiket, vagy új startup cég-ötletüket.
2. Mindent tudó, mindenre felkészült-típus: Hasonló nyugalom jellemzi, mint a zen-típust, de ők felemlegetik a rengeteg tanulást, a sok könyvtárban töltött órát, a lemondott bulikat. Betéve szavalják a professzorok, vizsgáztatók kedvelt kérdéseit, a keresztkérdésekből meg külön táblázatuk van. Mindent szívesen elmesélnek, tanulási technikákat osztanak meg az izgulókkal, esetleg hozzáteszik, hogy jól jöhetnek a tippjeik az utóvizsgán…
3. A pánikoló, izgatottan csukló-típus: Ők hevesen dobogó szívvel, párás tekintettel várnak a vizsgára, csuklanak az idegtől, és közben dadogva rebegik a tételeket, féléves anyagot. Arcuk jellemzően pirosas árnyalatú, idegesen kapkodják a fejüket, és minden, a vizsgával kapcsolatban elejtett félmondatra egy ragadozó madár erejével csapnak le. Pánik süt a szemükből, ha valaki csak egy hajszállal átfogalmazva mondja el a tételt-ilyenkor azt hiszik, ők kifelejtettek valamit.
4. Én meg fogok bukni-típus: Tanultak. Sokat. De tutira ziher, hogy a tanár nem fogja átengedni őket. Meg mást fog kérdezni, mint amit leadott. Ők már most nem emlékeznek az anyagra, pedig 3 hete tanulnak, reggeltől estig. Fogalmuk sincs Az „A” fogalomról, nem is emlékeznek, hallottak-e a „B”-jelenségről, és ki a fene volt az az „XY”, akit a prof mindig emleget?! Ezen idegrángások között csak egy mondatot ismételgetnek: „Én meg fogok bukni!”
5. Mi az a vizsgaidőszak?-típus: Nem is biztos, hogy eszükbe jut jelentkezni. Időben szinte sosem. Utóvizsga-függőnek is becézik őket, nem foglalkoznak olyan földi hívságokkal, mint a Neptun, vagy az időpontok. Gyakori vendégei a TO-nak, névről ismerik őket. Általában a hobbijukkal foglalkozva, vagy a kocsmában ülve telik el fölöttük az első néhány hét, majd hirtelen megvilágosodva beröppennek az egyik épületbe, és elkezdik kinyomozni, van-e még esély rá, hogy adott félévben letegyék a tárgyat.
6. Tényleg semmit nem tudnak, de átmennek-típus: Nem tanultak. Általában be se jártak előadásra, nem is ismerik a tanárokat, elkeverednek az épületekben. Sokszor nem is biztosak abban, hogy jó vizsgára jöttek el, de azért beülnek, majd lazán kisétálnak-nem is mindig „éppenhogykettes” értékeléssel. Hogy szerencséjük van-e, vagy egyszerűen zsenik, senki sem tudja, de mindenki elgondolkodik a környezetükben legalább egyszer azon, hogy talán az ördöggel cimborálnak.
7. Semmit nem tanultak, de elvileg mindent tudnak és megbuknak-típus: Ők általában nagy hangon ecsetelik, hogy a sok tanulás ártalmas, persze ők azért át fognak menni, mert zsigerből tudják az anyagot. Aztán sértődötten veszik tudomásul, hogy nem feleltek meg. Csapkodnak, és duzzogva jelentkeznek az UV-ra. Aztán töredelmesen bevallják, hogy kipróbáltak egy új tanulási technikát, nevezetten, hogy berakták a párna alá a jegyzeteket…
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!


















