A mai napon a kerti törpéket ünnepeljük. Igen, ezeket a bűbájos, kissé talán túltolt cukipofákat, akik amúgy totál tisztában vannak a hatalmukkal, és a világ elfoglalásán törik a kobakjukat.
Észrevétlenül népesítik be világunkat, a legváratlanabb helyeken bukkannak föl, mégis teljesen hétköznapi látványt nyújtanak a gyanútlan embereknek. Városkánkban is akadnak: ott vannak a kirakatokban, virágüzletekben, néhol meg a bokrok közül pislognak ránk. Ártatlan, vidám ábrázatuk, kedves, színes ruháik és bájos sipkájuk miatt elképzelhetetlennek tartjuk, hogy bármi rosszban sántikálnak.
De mit csinálnak, amikor alszunk? Amikor a kertek kiürülnek, már a locsoló sem működik? Amikor még a virágok is nyugovóra térnek, akkor vajon elmozdulnak? Nem tűnt még vajon föl, hogy időnként, mintha máshogy mosolyognának a kis agyagarcocskák? Mintha pár törpelépésnyit arrébb tendáltak volna?
Gyanútlanul lépünk ki közéjük, miközben ők a 19. század óta azon munkálkodnak, hogy szép lassan elfoglalják – eltörpésítsék!!! – a világunkat. Ami az ő világuk is. Ott vannak a kirakatokban, a városokban és falvakban, a Te kertedben, az enyémben. Mert jó pofák, kedvesek, szerencsét hoznak, és amúgy is járt a növényhez a boltban.
Összeesküvés ez, kérem szépen, a Nagy Kerti Törpe Puccs, amely arra hivatott, hogy benépesítsék az általunk ismert világot, egyre többen és többen jelennek meg, modernizálódnak, fejlődnek – tanulnak!!!-, hisz már nem csak a hagyományos kedves „tipik-törpét” kapjuk meg, hanem híres sportolók, sztárok, celebek arcát is magukra öltik.
Talán már magunk sem tudjuk, mit keres egy sipkás figura a kertben, talán nem is mi vettük. Talán… csak úgy beköltözött. Talán éjszakánként, mikor senki nem látja őket, gyűléseket tartanak, terveket szövögetnek, s míg mi a másik oldalunkra fordulunk, ők kidolgozzák a Föld elfoglalásának hadműveletét.
Cukisággal és bájjal kooperálnak, a kicsitől az egészen nagyig minden méretben megtalálhatóak, és egyszerűen senki nem akar rájuk nemet mondani. Hiába tartja a delikvens giccsnek, vagy butaságnak, előbb vagy utóbb kerül egy a házhoz. Ajándékba, véletlenül, vagy cserepes növénnyel egy egészen aprócska, ami „annyira kis kedves, tartsuk meg”.
Aztán a pirkadattal együtt ők is hazatérnek, elfoglalják eredeti helyüket, felveszik a kedves mosolyt, és mintha mi sem történt volna. Reggel gyanútlanul indulunk munkába, suliba. De „héj, mintha a törpénk tegnap még máshogy állt volna”. Aztán az észrevételt felváltja a „ne képzelődjünk kérem, a kerti törpék nem mozognak”.
S miközben szépen elfeledjük reggeli ámulatunkat, ők tovább szövögetik terveiket. Boldog Nemzetközi Kerti Törpe Napot kívánunk – mindenkinek, Nektek is kedves törpék, reméljük tudunk majd egymás mellett élni, és nem taszítotok rabszolgasorsba!
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!

















