Minden gyerek szereti a meséket, de vajon milyen mesék azok, amik segítik is a fejlődésüket? A Piroska és a farkas már rémtörténetnek számít vagy egy tanulságos mese? A nézetek megoszlanak ebben a témában. Az egri óvodákban is különbözőképpen vélekednek mese ügyben.
A mesék, a kisgyerekek életének egyik fontos részét képezik. Segítik a képzelőerő, kreativitás fejlődését és játékos formában tanítja meg az apróságoknak, a jó és a rossz fogalmát. A pozitív és negatív hősök folytonos harcát figyelve, mely közben az igazság és a jó győzelmében reménykednek. A mesék főszereplője rendszerint egy kicsi, lebecsült hős, aki a történet végén nyeri el a fele királyságot vagy a királylány kezét. Igen ám, de előtte le kell győznie számos akadályt és ellenséget. A hétfejű sárkányt bizony le kell fejezni, hogy megmenthesse szerelmét.
A hagyományos mesék mindig boldog véget érnek, de vajon ha nincs előtte rossz, ugyan annyira lehet boldog a vége?
A Szivárvány Óvoda Katica Tagóvodájában a klasszikus meséket átdolgozva adják elő. Az ijesztőnek vélt elemeket kihagyják, kerülik a bekapta vagy megette kifejezéseket és nincs nagymama a farkas hasában. Ez már nem a régi Piroska és a farkas mese, amit mi ismerünk, hanem egy finomított alternatívája. – A mai világban elég sok olyan hatás éri a gyerekeket, ami nem biztos, hogy az ő életkoruknak és fejlődésüknek megfelelő. Ezek a jelenetek pedig nem nekik valók – mondta Egri Zoltánné, a Katica Tagóvoda óvodavezetője. Tehát ebben az óvodában nincs farkas hasából kiguruló nagymama. A durvaságot, agresszivitást és félelem keltő dolgokat kitiltottak az óvodából és a vezetőség úgy gondolja, ezeket ki lehet küszöbölni és a szülőket is erre biztatják. Szülői fórumokon pedig tanácsokkal is szolgálnak, hogy melyik filmek, mesék, mondókák valók a gyerekeknek.
Nagymama, miért olyan nagy a szemed?
A Benedek Elek óvodában és tagóvodáiban a klasszikus meséket ugyanúgy mesélik, mint a magyar népmeséket és korunk meséit. – A klasszikus meséket az író által írt formában adják tovább a gyermekek felé, pontosan azért, mert a nagy meseírók által közvetített, sokszor ijesztőnek tűnő részek ( farkas megeszi a nagymamát, vagy a gidákat), a mese végére feloldódnak, és a feszültség egy katarzis élménybe csap át. Igaz, hogy a gyermek a mesét valóságnak fogja fel, de valahol belül tudja, hogy a mese egy képzeletbeli világban történik, ahol a jó elnyeri jutalmát, a rossz megbűnhődik. A fontos az, hogy a gyermek megtanulja-felnőtt segítségével- a valóságot elkülöníteni a mesevilágtól. Egyazon mese gyakori mesélésére is azért van szükség, mert a pozitív végkifejlet a félelmetes részeket érzelmileg áthidalja. Természetesen a kisebbek inkább egyszerűbb állatmesékkel találkoznak, amelyben izgalom van bőven egészen a mese végéig, (három kismalac, kismalac és a farkas) és a mese világán felnőve a nagyobbak meghallgathatják a Grimm fivérek néhol félelmetesnek tűnő meséit, mivel a gyermek lelkisége, meséhez fűződő érzelmi világa, elbírja az ijesztőbb jeleneteket.
Az óvodáskorban a gyermek a felnőtt életre készül fel, amelyben rossz és jó dolgok egyaránt történnek, s a meseírók a meséket úgynevezett tanító mesének szánták,melyben a rossznak bűnhődnie kell.
Sajnos a mai internetes világban, a mozifilmeken sokkal több szörnyűséggel találkozik a gyermek, ezért fontos az, hogy a gyermekek a felnőtt szűrésével nézzenek mesét – mondta nekünk Gál Judit az óvoda vezetője.
A nézetek megoszlanak, de abban egyet érthetünk, hogy a mesék a gyerekek számára fontos tartalmakat hordoznak, melyekkel könnyen tudnak azonosulni. Segítenek kitágítani világnézetüket, fontos szerepük van az érzelmi és értelmi fejlődésükben és számos viselkedési mintát mutat számukra.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
