Mézadatbankot javasolnak a méhészek a hamisítványok visszaszorítása érdekében. Bíró Péter, Heves megyei méhész elárulta, hogy nem az európai, hanem az ázsiai, import mézzel van gond.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondta, hogy uniós mézadatbank létrehozására van szükség, hogy vissza lehessen szorítani a főként ázsiai importból származó hamis készítményeket. Bíró Péter, Heves megyei méhész elmondta, hogy van egy újabb fajta vizsgálat, a mágneses magrezonancia vizsgálat (mmr), ami úgy működik, hogy a vizsgált mintát egy, már az adatbázisban lévő garantált, eredeti mintával hasonlítja össze. Ennek a gépnek a működéséhez van szükség adatbázisra. Elmondta, hogy nem az európai mézzel van a gond, hanem az import mézzel.
– Korábban ezzel kapcsolatban volt egy kisebbfajta tüntetés is, mert az áruházláncok polcain olyan kevert mézek voltak, amelyeken csak az volt feltüntetve, hogy EU-s és nem EU-s mézek keveréke, de az arányokat nem láthattuk. A nem EU-s méz legtöbb esetben ázsiait jelent. Ezek pedig bizonytalan minőségűek, és dömpingáron kerülnek be az Unióba – mesélte. Szerencsére hazánkban az áruházláncokból ezek eltűntek, a mézek keverése megszűnt, de az uniós piacra sok import méz kerül be, amivel nincs is semmi probléma, itt csak az ázsiai import jelent gondot. – Ennek kiszűrésére egyre finomodnak a labor módszerek, erre használható az mmr vizsgálat, és ehhez szükséges az adatbázis. Részben ez már rendelkezésre áll, de folyamatosan frissíteni kell – részletezte.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezetője kifejtette, hamisnak tekinthető minden olyan méz, amit nem méhek gyűjtöttek vagy amiből az emberi beavatkozás bármit elvett. Ezek a termékek a valódi méznél gyengébb minőségűek, de mivel nem károsak az egészségre, az Európai Unió sokáig nem foglalkozott megfelelő szinten a problémával. Hozzátette, általában nem az európai mézzel van probléma, a hamisítványokat többnyire az évi 200-250 ezer tonnányi, EU-n kívülről behozott készítmény között találják.
A szakértő szerint a legtöbb problémát az import 60 százalékát adó ázsiai termékek okozzák, amiket méz és hamisítványok összekeverésével készítenek és rendkívül olcsón, kilogrammonként 1,5-2 euróért árulnak. A kifogásolt termékek visszaszorításához a vizsgálatok folytatására, az import méz fokozott ellenőrzésére és egy olyan mézadatbank létrehozására volna szükség, amely nyilvántartaná a valódi mézek pontos összetételét, és amelyik készítmény nem ilyen, arról tudható, hogy hamisítvány, és nem kerülhetne forgalomba – mondta Bross Péter.
Az idei, szokatlanul kemény télről a szervezet vezetője elmondta, hogy a rendkívüli hideg egy egészséges méhcsaládnak nem árthat, hiszen az északi országokban hosszabb teleket is túlélnek. A negatív környezeti hatásoknak kitett méheket viszont jobban sújtja az időjárás, ezért a magyarországi méhcsaládok 30-40 százaléka elpusztult a januári hidegben, de a régió többi országában is hasonló a helyzet – tette hozzá.
Forrás: EH/MTI
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
















