Ennyit fordít a kormány erre a célra az elkövetkező időszakban – mondta az oktatási államtitkár a Liga szakszervezetek szakmai konferenciáján pénteken Budapesten.
Palkovics László arról is beszélt, hogy felülvizsgálhatják a tanítási szünetek elosztását, s bevezethetik a jövőben a természettudományos kompetencia-mérést – adta hírül az MTI.
Palkovics László a sajtóban megjelent hírekre reagálva jelezte, a kormány nem döntött sem a kilenc évfolyamos iskoláról, sem a középiskolai felvételik átalakításáról. Tájékoztatót hallgatott meg a kabinet csupán, ezek olyan kérdések, amelyek szakmai vitáját az elkövetkező időszakban folytatják majd le – közölte. Megjegyezte, a középiskolák jelentős részében ugyanakkor ma is van felvételi.
Digitális tábla – a jövő. Fotó: nagycenk.network.hu
Az oktatási államtitkár előadásában rámutatott: Magyarország településszerkezete elaprózódott, és az iskolarendszert ehhez kell hozzáalakítani. 2010-2014 között mintegy kétszázezerrel csökkent az általános iskolások száma, eközben a feladat-ellátási helyek száma 300-al lett több.
Az általános iskolai kapacitások átlagos kihasználtsága 70 százalékos, és kitért arra is, az iskolarendszer ma a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek előrehaladását nem segíti oly módon, ahogy kellene. Aránytalan a személyi feltételrendszer is, a pedagógustársadalom egyre inkább elöregszik – mutatott rá Palkovics László.
Az oktatási államtitkár a PISA-eredményekkel összefüggésben kiemelte, az iskolák közötti különbség jóval nagyobb, míg az iskolán belül a gyerekek közti különbség jóval kisebb mint az OECD-államokban. A felmérések eredményeiből az is látszik, nagyon nem mindegy, milyen családi háttérrel rendelkezik valaki, és az iskola feladata, hogy kompenzálja azt, amit a családok nem tudnak biztosítani – jegyezte meg. Ugyanakkor a kompetencia eredmények szerint nem igaz, hogy a kisfalvak kisiskoláiban ne lehetne jó eredményeket elérni.
Digitalizáció, Nemzeti Tanterv, bérrendszer
Az államtitkár a beavatkozási irányokról szólva kitért a digitális írástudás erősítésére, fontosnak nevezte, hogy legyenek az iskolában megfelelő informatikai eszközök, s legyen hozzáférés is ezekhez. Az is fontos, hogy a pedagógusoknak is meglegyen a megfelelő kompetenciája. 45 milliárdot fordítanak fővároson kívüli iskolák számítástechnikai eszközeinek fejlesztésére – közölte. Jelezte, a tanártovábbképzésbe szintén beépítik az ilyen típusú kompetenciákat.
A Nemzeti Tanterv átalakításáról elmondta, cél, hogy találják meg a lexikális tudás és annak alkalmazása, alkalmazhatósága közötti megfelelő arányt. Lexikális tudás nélkül csak kompetenciát azonban nem lehet fejleszteni – rögzítette.
Fontos, hogy az átmeneteket jól kezeljék az óvodából az iskolába, majd iskolán belül, s stabil alapkészségeket alakítsanak ki, a természettudományokat pedig életkorhoz illesztve kell megújítani. Nem kell mindent a tanórán megoldani – mondta, s lehetőségként felvetette az iskolai idő meghosszabbítását táborokon keresztül.
Felülvizsgálhatják a tanítási szünetek elosztását, újragondolnák az egésznapos iskolát.
Palkovics László szólt arról az elképzelésről is, hogy bevezetnék a jövőben a természettudományos kompetencia-mérést is.
Emellett sztenderdeket határoznának meg, amely azt tartalmazná, meddig kell negyedik, nyolcadik osztály végére eljutni, mit kell tudnia a diákoknak.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Kitért arra is, módosítani kell a bérrendszeren, a mostani kevéssé veszi figyelembe, ha a pedagógusok nehezebb, hátrányos helyzetű környezetben végzik munkájukat. A Klebelsberg ösztöndíjnál ez már szempont – jegyezte meg. Dolgoznak az oktatást segítők bérstruktúrájának átalakításán is – tette hozzá az államtitkár.
Szólt arról is, hogy 2018-tól a felsőoktatási intézmények látják majd el a tanártovábbképzés feladatát. Szívesen vennének fel több iskolapszichológust is, ugyanakkor egyelőre jelentős a szakemberhiány, ezért ezen szakemberek számát növelni szükséges – jelezte.
A finanszírozásról elmondta, 2009-ben 1400 milliárd volt a területre szánt összeg, majd 2012-től folyamatosan nőnek az oktatási kiadások, 2016-ban várhatóan 2000 milliárd körül lesz.
Kérdésre az iskolák önálló költséggazdálkodásáról azt mondta, ma is van költségvetésük, s az iskolaigazgató feladata, hogy keretgazdálkodást folytasson.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
