Emlékező gyásznapon hajtottak fejet az 1944-ben Egerből elhurcolt, kétezer zsidó polgár emléke előtt az egri Zsidó Temető emlékművénél vasárnap délután.
Hány embernél van most telefon? – tette fel a kérdést Verő Tamás rabbi a Zsidó Temetőben, ahol a több mint hetven évvel ezelőtt történtek túlélői, családtagok, barátok emlékeztek az elhunytakra.
– 1944. március végén bevonták a zsidóktól a telefonokat; a 630 telefonállomásból 87, azaz 14 százaléknyi volt zsidó tulajdonban. A hitközség elnökét, Fischer Lajost és alelnökét, több kereskedőt és értelmiségit 1944. április 4-én a budapesti toloncházba internálták. Április 5-én jelent meg az egri rendőrkapitány felhívása a rádiókészülékek 48 órán belüli beszolgáltatási kötelezettségéről – részletezte a rabbi.
Az emlékezés kavicsai – Fotó: Molnár Helga
Beszédében kifejtette a borzalmakat, amiket az egri zsidóknak ebben az időszakban át kellett élniük.
– 1944-ben 1620 zsidót hurcoltak el Egerből, a maklári vasútállomáson tették őket vagonokba. A gettóba való beköltöztetés 1944. május 15-én fejeződött be. Csak tíz százalékuk élte túl a holokausztot. Június 7-én, egy nappal a kerecsendi gyűjtőtáborba való elhurcolás előtt újabb megalázó motozást kellett a gettó lakóinak végigszenvedniük. E célból a miskolci csendőrkerületből három nyomozó szállt ki, Simon csendőr százados felügyeletével. A gazdag férfiakat megkínozták, a nőket – köztük egy szülésen nemsokkal korábban átesett asszonyt – és a szűz lányokat is szülésznőkkel motoztatták meg, testi és lelki sérüléseket okozva. A testi motozás során semmiféle értéket nem találtak. Ember tette ezt emberrel – mondta a rabbi.
Verő Tamás beszéde után Habis László polgármester hangsúlyozta, az antiszemitizmus minden formája elítélendő és ezeknek a szörnyűségeknek soha nem szabadott volna megtörténniük.
Az emlékezők régi zsidó szokás szerint kavicsokat helyeztek el a holtak sírján, majd a megemlékezést a gyászolók imájával zárták.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
