Az Egerben tanuló mezőkövesdi lánynak, Kotrócz Grétának egy saját maga által választott verset sem sikerült megtanulnia, papírból olvasta azt a királylány-jelöltek szellemi vetélkedőjén. A zsűri így kiselejtezte őt, macijával együtt hazakullogott. A gyöngyösi Oldal Cintia azonban ott van a döntőben, érte izgulhatunk tovább.
Véget ért Kotrócz Gréta el sem indult szépségversenyes karrierje. A Magyarország Szépe sárvári szépségtáborában a Miss Talent nevű alversenyen meg kellett mutatnia a versenyzőknek, hogy szépségükön kívül milyen tehetség lakozik bennük. Ének, tánc, vagy bármilyen egyéb produkcióval ki kellett állniuk egy medence partjára és bemutatni azt.
Grétával az utóbbi időben többször is foglalkoztunk (itt és itt), de sajnos picit minket is cserben hagyott. Pénteken a Feszt!Egeren fotóztuk volna, biztosítottunk is számára két napi belépőt, de néhány órával a megbeszélt időpont előtt egy hosszú üzenetben lemondta a fotózást, azzal az indokkal, hogy ő verset tanul. Teljesen hiteles, hogy valaki verset tanul, ha valóban azt csinálja.
Nem tudjuk a lány mit csinált valójában (közünk sincs hozzá), de nem nyerte el a zsűri szimpátiáját, amikor szerdán csupán egy papírból olvasta fel Garai Gábor Bizalom című versét a Magyarország Szépe verseny Miss Talent nevű alversenyén. A többi lány legalább megtisztelte azzal a versenyt és a zsűrit, hogy bemutatott valami bugyuta kis produkciót, vagy esetleg valami komolyabbat.
Gréta a történtek ellenére büszke arra, amit elért. Korábban pedig azt mondta, hogy a jövőben is szeretne még további szépségversenyeken indulni. Rendben, de a szépség mindehhez nagyon kevés.
Németh Máté kollégánk a life.hu színeiben videót is készített a szellemi vetélkedőről, amiben megszólal Gréta, valamit Sarka Kata azt is elmondja, miért éppen ő esett ki.
Végül pedig íme a vers, amit Gréta választott. Ezt kellett volna megtanulnia kívülről.
Garai Gábor: Bizalom
S ha százszor is becsapnak és ezerszer
csalódom abban, kinek szívemet,
mint álmából a rózsát, kitakartam,
s ha épp az árul el, kit életemmel
fedeztem én,
s ha tulajdon fiam
tagad meg,
s ha nem harminc ezüstért,
de egy rongy garasért adnak el engem
barátaim,
s ha megcsal a reménység,
s ha kudarcaim térdre kényszerítenek
és elátkozom már, hogy megszülettem,
s ha csak a bosszút hízlalja a hála
híveimben,
s ha rágalom kerít be,-
akkor se mondom,hogy nem érdemes! Akkor se mondom, hogy nem érdemes
hinni az emberben, akkor se mondom,
hogy megélek magam is, néptelen magányban, mert irgalmatlan az
élet.-
De csöndes szóval eltűnődve mondom:
bizalmam sarkig kitárt kapu,
nem verhet rá lakatot a gyanú;
ki-bejár rajta bárki szabadon.
Egy besurrant csaló tiszteletére
nem állítok őrséget tíz igaznak!
Kit tegnap itt gyöngeség bemocskolt,
megtisztálkodva ma betérhet újból;
ki kétélű késsel jött ide ma,
köszönthet holnap tiszta öleléssel!
Nem, nem a langy irgalmat hirdetem.
Nem hirdetek bocsánatot a rossznak,
kegyelmet a hazugnak,
nem tudok
mentséget a könnyes képmutatásra,
s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm,
akár a nyers önzés orvtámadását.
De hirdetem, hogy bűneink mulandók!
Mint a mammut és az ősgyík, a múltba
porlad a gyűlölet és a gyanakvás;
dühünk lehűl,
csak szerelmünk örök.
S halandó gyarlóságai között
csupán maga az ember halhatatlan.
Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen
irgalmas vára bizalomból épül;
s az önmagával vívott küzdelemben
csak jósága szolgálhat menedékül.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
















