Dunkirk plakát és a futballmetafora.
Valamikor a közelmúltban megosztottuk a Centerhalf Facebook oldalán a Dunkirk filmplakátját. A bekerített, evakuálandó, hazatérésre vágyó angol csapatok a hosszú mólón várakoznak. A szűkkeresztmetszet feszültségét még közelebb hozza a megfogalmazás: Dunkirk olyan volt, mintha nyolc futball stadionnyi ember egy szűk kijáraton egy metróval akarna menekülni. Valódi metaforikus mértékegységként hathat ránk. Gondoljunk arra a láthatatlan félelemérzetre, arra a belső szorongásra, amely egy parázs futballmeccs után a hömpölygő tömegben metróaluljáróban elfoghatja az embert. Jobb lenne az első metrószerelvények egyikére felszállni, minél előbb hazaérni.
Fokozzuk a helyzetet és a képet, hátulról és felülről már halljuk az erősebb (ellenséges) szervezett csoportok rigmusait. Tudjuk, hogy érkeznek felénk és erősen nyomni fogják a mögöttünk levőket, minket is elérhetnek. A félelemérzet fokozatosan testet ölt. A belső hang felerősödik: Mielőbb kiérni a metróból, mielőbb hazajutni! Előttünk viszont ott áll az áthatolhatatlan sokaság a maga csoportosulásaival. Együtt vagytok és egy irányba mentek. A várakozás rátok nehezedő nyomása viszont megoszt titeket, könnyen ellenségessé válhat a helyzet, ha előbb akarsz hazajutni, ha tolakodni akarsz. És a metrószerelvények túl lassan szívják fel az emberhullámot, valami miatt késnek, vagy valamilyen okból kifolyólag kevesen vannak…
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!














