Első vállalkozása profitját elbulizta, tizenévesen gazdag emberek fogadásaira lógott be, ma már az egyik legnagyobb hazai értékesítő cég tulajdonosa. Rogán Antal szomszédja, milliárdos állami kommunikációs pályázatokat nyer, de vallja: fontos ezekkel a pénzekkel elszámolni. A mai médiát politikacsinálónak tartja és szerinte a manapság megjelenő hírek 90 százaléka álhír. Csetényi Csabával beszélgettünk.
A BizLounge szeptember 20-i rendezvényén Csetényi Csaba üzletember volt Mester Sándor beszélgetőpartnere a Fúzióban. A pódiumbeszélgetés előtt kértünk tőle interjút.
EH: –Az első vállalkozása, amelyben reggelihez kiflit és tejet szállított házhoz, csődbe ment. Miért fuccsolt ez be? Mit csinál azóta másképp?
Csetényi Csaba: – Összekevertük a bevételt a profittal, azt hittük a bevételt, amit beszedünk, el is költhetjük mindenféle dologra, pedig nem. 16 éves voltam akkor, ezt gyorsan megtanultam, a saját káromon.
EH: – Olvastuk, ön tizenévesen belógott fogadásokra, befolyásos emberekkel barátkozni. Hogy csinálta? És egyáltalán, mit mondott bemutatkozás után: én vagyok Csetényi Csaba és üzletelni szeretnék önnel?
CsCs: – Akkoriban, az 1990-es évek elején nagyon különleges dolog volt a mobiltelefon. Meg lehetett azt csinálni, hogy fogadásokra menet az ember fogta a telefonját és úgy csinált, mintha nagyon bőszen, fontos emberrel beszélne, így a biztonsági emberek nem merték megkérdezni, hogy van-e belépője. Valójában nem a belógás volt ennek a lényege. Szeretem egy sikeres embertől megkérdezni, hogyan csinálta, hogy sikerült neki, tanulni akarok tőle.
Azt mondom a mai fiataloknak is, hogy menjenek és kérdezzenek, legyenek szorgalmasak, akarjanak valamit elérni.
A legtöbb ember, legyen az bármekkora nagy ember is, fiatal, szorgalmas, tehetséges embernek lehetőséget ad. Szerintem mi abban vagyunk mások, hogy bennünk az irigységnek a morzsája sincsen meg.
EH: – Harmincegy éve cégeket épít. Mit tanácsolna a kezdőknek?
CsCs: – Kezdje el holnap reggel és adjon el valamit. Magamat értékesítőnek tartom, ez elég ciki szakma Magyarországon, mindenki azt gondolja, hogy az értékesítő, az ügynök milyen csúnya foglalkozás. Szerintem pedig nagyon nagy tudás az, hogy az ember megismer egy terméket, és azt a terméket úgy adja el, hogy a másik megértse, és az neki valamilyen problémájára megoldást szolgáljon. Ráadásul a piacot mindig az értékesítő ismeri a legjobban, ő kapja a legtöbb kritikát, nála gyűlik össze az összes információ. Nem egyszerű ez, főleg, amikor még tanulja az ember: például van olyan, hogy telefonos értékesítésnél 100 hívásból kettő sikeres. El kell tudni fogadni lelkileg, hogy az teljesen normális, ha 50 hívásból egy sem volt sikeres. Ha már 90 hívást csináltam és egy sem ért célt, akkor tudom, közelebb kerültem a következőhöz, ami sikeres lesz.
EH: – Kicsit váltsunk témát: mit szól ahhoz, ami ma a magyar sajtóban zajlik? Láthatóan két részre szakadt, és egymást szapulják a médiumok.
CsCs: – Ez nem a magyar sajtóra igaz, hanem az egész világsajtóra. Egész egyszerűen a sajtó megváltozott, korábban információforrás volt, ma politikacsináló.
EH: – Az önök cége intézte a kormány migráció ellenes kampányát. Ön egyébként egyetért a kormány által kommunikált üzenetekkel?
CsCs: – Én azzal értek egyet, hogy a mindenkori magyar, vagy bármelyik másik kormánynak egyrészről tudatnia kell a gondolatait, témáit a választóival, másrészről meg kell kérdezni a választók véleményét olyan sorsfordító kérdésekről, mint például a migráció. Azért tartom fontosnak, hogy erről konzultáció legyen, mert ez alkalom arra, hogy felhívjuk az emberek figyelmét, milyen vívmányaink vannak. Nálunk sajtószabadság, női egyenjogúság és szólásszabadság van. Ezek olyan dolgok, amik a mi kultúránkra igazak. Ezekért harcolni akarok, nekem gyermekeim vannak, azt akarom, hogy ők ebben nőjenek fel.
EH: – Azt nyilatkozta, nem esnek önnek jól a médiában megjelenő vádak, amelyek szerint kapcsolatrendszere miatt nyert meg milliárdos állami tendereket. Hogyan kezeli az ilyen helyzeteket?
CsCs: – Ezeket el kell tudni viselni. Azt gondolom, hogy minden olyan ember, aki állami pénzt, közpénzt költ, elszámolással tartozik. Mi vagyunk az egyetlen olyan cég, akinek a weblapján megtalálható 2003 óta az összes olyan tender, amin indultunk, mennyi közpénzt nyertünk, és ezt mire költöttük. Azt gondolom, nekem ez kötelességem, mert a közös pénzünket költöm.
EH: – Egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, az álhírekkel nincs semmi gond, csupán egy eszköz, amelyet meg kell tanulni használni. Mennyire és hogyan van ez jelen a magyar politikai kommunikációban?
CsCs: – Az álhír definíció szerint is az, amikor a valódi, komoly, megbecsült média termékek valamilyen módon próbálnak egy hírt, információt elferdíteni. Például olyan címet adnak, ami picit másra utal, mint ami a cikkben van. Nem kérdezik meg a másik felet, vagy egyoldalúan mutatnak be egy véleményt. Ma amit olvasunk, annak a 90 százaléka fake news (álhír). A média politikacsinálóvá vált, ez a világon mindenhol így van, ezzel nem nagyon tudunk mit csinálni.
EH: – Távolodjunk el a végére egy kicsit a politikától és a hírektől. Én azt mondom Eger. Erre ön mit mond?
CsCs: – Erre több válaszom is van, elsősorban Mátraháza, édesapám nagyon sokat volt ott, sokat jártunk át Egerbe, valamint nyilván ott vannak a borok és a csinos hölgyek. Utoljára másfél, két éve jártam itt, amikor egy barátom pincéjét látogattam meg.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!


















