Évente 100-120 földrengés van Magyarországon, de ezekből csak egyet-kettőt érezhet a lakosság.
Tímár Gábor geofizikus az M1 aktuális kedd reggeli műsorában elmondta, a Hevesnél hétfő hajnalban keletkezett, a Richter-skála szerinti 4,1-es erősségű rengéshez hasonló évente egyszer tapasztalható, erősebb körülbelül harmincévente.
A tudósok folyamatosan vizsgálják az adatokat, hogy minél pontosabban meg tudják mondani, hol, milyen elmozdulás történt. Az évtizedes adatokból földrengés-veszélyeztetettségi térképet tudnak létrehozni – tette hozzá a szakember.
A Kárpát-medence egyébként nem tartozik a világ jelentősen szeizmikus területei közé, bár a medence külső részein (DK-i Alpok és a Dinári-hegyég, Bécsi-medence és a Ny-i- Kárpátok, Kárpátalja) markáns földrengés tevékenység tapasztalható – tájékoztat a Magyarországi Földrengési Információs Rendszer (MFIR) weboldalán.
A DK-i- Kárpátok lábánál, a Vrancea – Háromszéki-havasok környékén pedig egészen nagy méretű (M>7) földrengések is előfordulnak. 1977-ben például egy itt kipattant nagy (M=7.2) földrengés katasztrofális károkat okozott Bukarest egész területén.
Magyarország belső területén a szeizmicitás (földrengés aktivitás) mérsékelt, megjegyezve, hogy ennek ellenére erősebb földrengések (5-6 magnitúdó, az epicentrum környékén komoly épület-károk) kis számban, de előfordulnak, meglehetősen rendszertelen területi eloszlásban.
A szeizmikus aktivitás területi eloszlása nem homogén, vannak az átlagnál egyértelműen aktívabbnak nevezhető területek (Komárom, Móri-árok, Kapos-vonal, Eger, Jászság, Zala megye északi része) – írják.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
