Az idei Felnémeti Macok Fesztiválon is számos csapat részvételével sülnek a finom krumplis étkek a Pásztorvölgyi iskola udvarán. Az eseményt meglátogatta Habis László polgármester is, aki beállva a macoksütők közé, még a Wellington bélszín elkészítésének rejtelmeibe is beavatott bennünket.
A macok (más nevein bandurák, bere, beré, berét, berhe, bramborák, cicedli, cicege, enge-menge, görhöny, hadi rántotta, harula, huláble, kremzli, sztrapacska, bütyi, kolompéros bütyi, krumplibaba, krumplimálé, krumpliprósza, lapcsánka, lapotya, lapotyka, lapsi, lepcsánka, lepkepotyi, mackó, matutka, nyist, picskedli, ragujla, recsege, röstiburgonya, rösztike, taccs, tócsi, tócsni, toksa) reszelt nyers krumplival és liszttel készült, zsírban, vagy olajban sült nemzetközi népi étel. A legvalószínűbb feltételezés szerint a tótlángos névből alakulhatott ki a tócsni név, ami Magyarországon a lapcsánka név után a legelterjedtebb.
Többhelyütt a tócsni és lapcsánka közt különbséget tesznek, mert bár a tésztájuk azonos, a sütésük már eltérő. Míg a tócsnit serpenyőben mint palacsintát zsiradék nélkül sütik, addig a lapcsánkát bő olajban, lángos gyanánt készítik. Alapreceptje a legszegényesebb időket idézi, ám a népi találékonyság mindig azzal egészítette ki, amihez éppen hozzá tudott jutni.
Az étel pontos eredete nem ismert, annyit tudni, hogy a burgonyát csak Amerika 1492-es felfedezése után honosították meg Európában – lassan, nagyon lassan. Ezért Ősi honfoglalás kori ételnek semmiképp nem nevezhető.
Na de hogy kerül a Wellington bélszín a Felnémeti Macok Fesztiválra? Videónkból ez is kiderül.
Fotók: Nemes Róbert, forrás: Wikipedia
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
