Lassan egy hónapja nem vehetnek részt a hívek személyesen a szentmiséken, istentiszteleteken a koronavírus járvány elleni védekezés miatt. Az elmúlt időszak tapasztalatairól és a kereszténység legnagyobb ünnepének, húsvétnak az üzenetéről beszélgettünk dr. Ternyák Csaba egri érsekkel.
– Egy egészen új, eddig még nem tapasztalt helyzettel került szembe az emberiség: a koronavírus következtében százak, ezrek halnak meg világszerte. A vírus elleni védekezés átalakította az emberek mindennapjait, kihat természetesen az egyházra is. Hogyan tudják tartani a hívekkel a kapcsolatot? Mik a tapasztalataik, elfogadták-e a személyes jelenlét hiányát a szertartásokon?
– A nagyheti szertartásokat az Érseki Papnevelő Intézetben végzem, amelyeket a Szent István Rádió és az EGRI Szeminárium közösségi oldala élőben közvetít. Sok lelkipásztor használja most ezeket az eszközöket és a hívek ezek által követik az istentiszteleteket.
Böjt van. „Emberböjt”, „templomböjt” és „eucharisztiaböjt” is, ami különösen fájó a rendszeresen áldozó híveinknek, mert nekik lelki áldozáshoz kell folyamodniuk. Ez a különlegesen nehéz és hosszan tartó böjti időszak mégis alkalmas lehet Istennel való kapcsolatunk elmélyítésére. Elgondolkodtató, hogy eddig mi mentünk a templomba, most viszont a digitális eszközök segítségével a templomaink és papjaink „költöztek” az otthonainkba. Általuk Isten látogatja meg családjainkat. Az Egyház az evangélium vígaszával ott akar lenni mindenki mellett. Most talán egy kicsit sok is van belőlünk… Nagy a kínálat a digitális térben. Egy vallásos édesapa egy kicsit méltatlankodva mondta a napokban: „mikor lehet már végre újra rendesen templomba menni, mert alig bírom már ezt a sok miseközvetítést…”
– Hogyan tudnak vigaszt nyújtani a híveknek?
– Új lelkipásztori módszerek jelennek meg, amelyekben a személyesség és a különféle digitális eszközeink leleményes használata lesz az új „szószék”, az evangélium, az örömhír, a jó hír új csatornája. Még nem tudjuk, hogy ez a krízishelyzet milyen kegyelem áradással jár majd. Az a fontos, hogy maradjunk nyitottak a Szentlélek meglepetéseire. Szívesen megosztom azt az óhajomat, amelyet papjaimnak szóló nagycsütörtöki levelemben fogalmaztam meg:
„Bárcsak felturbózná ez a válsághelyzet lelki immunrendszerünket!”
– Mit mondana azoknak, akik ebben a nehéz időszakban is szeretnék egyházi esküvel megpecsételni a házasságukat vagy megkeresztelni gyermeküket?
– Egerben élve eszembe jut Gárdonyi Géza regényéből, az Egri csillagokból Gergő és Vica igaz szerelmének megható története. Nagyon fontos, hogy a mai fiatalok is megismerjék ezt a tiszta, romantikus történetet, és erőt merítsenek belőle. Az őszinte és igazi szeretet jele az, ha egy szerelmes pár nem vár évekig azzal, hogy Isten színe előtt életre szóló hűséget fogadjon egymásnak. Ma sokan félnek a végleges elköteleződéstől, és egy sor más irracionális fék is jelen van a fiatalok életében. A félelem viszont nem jó tanácsadó. Kioltja a szerelmet, elfojtja a lelket, passzivitásba és apátiába taszít. A szerelem mellett bátorság is kell az egyházi esküvőhöz és a gyermekvállaláshoz. De, ki lenne bátor, ha nem éppen a fiatalok!? Ha a szüleinkből annak idején ez hiányzott volna, akkor én most nem írhatnék, Önök meg nem olvashatnák a soraimat… E rendkívüli időszakban arra bátorítok mindenkit: buzgón készüljenek életük nagy döntésére, arra az ünnepi eseményre, hogy a járvány-helyzet elmúltával az egyház közösségében is megpecsételhessük házasságukat és megkeresztelhessük gyermekeiket.
– A húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepének közeledtével mit üzen a híveknek?
– Tápláljuk magunkban a Reményt! Azt, amely nem csak erre az életre szól, nem csak a járvány elmúlására vonatkozik. Bár ez nagyon fontos lenne, de még ennél is többről van szó. A mi Reményünk túlmutat a betegségek és járványok megszűnésén, sőt túlmutat magán a halálon is. A mi Reményünk az örök élet, amely Krisztus feltámadásával nyílt meg számunkra. Szent Pál írja a korintusiaknak:
„ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbbak vagyunk” (1Kor 15,19).
Ő az, aki az igazi nagy járványra, a bűn vírusára, és annak következményére, a halálra hoz orvosságot. Hogy mennyire súlyos a bűn vírusa okozta járvány, az abból látszik, hogy az általa keletkezett epidémia megszüntetéséhez olyan nagy áldozatra volt szükség, mint az egyetlen igaznak, Jézus Krisztusnak a szenvedése és keresztáldozata. Feltámadásával viszont megjelent a Földön az újjászületett ember, aki a keresztség „vakcinájával” megerősítve a Feltámadott „génjeit” hordozza magában. Erről beszélt egyik homíliájában XVI. Benedek pápa, e szavakkal:
„Krisztus feltámadása – ha használhatjuk az evolúció elméletének a nyelvezetét – a legnagyobb mutáció, a legdöntőbb ugrás egy teljesen új dimenzió felé, amely az élet és annak fejlődése hosszú történelmében valaha is történt: ugrás egy teljesen új rendbe, amely ránk vonatkozik és az egész történelmet érinti.“
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
