A magyar zeneipar szinte összes szereplőjét soraiban tudó Music Hungary Szövetség a novemberi konferenciáját már Veszprémben tartja meg, ahol minden eddiginél fajsúlyosabb kérdésekre keresik majd a választ – írja az Origo.
Kiutat keresve a koronavírus okozta helyzetből a Pricewaterhouse Coopers bevonásával hatástanulmányt készítenek a koncert és fesztiváljegyárak áfakulcsának 5%-ra való csökkentéséről.
Nagyon örülünk neki, hogy a Music Hungary Konferencia Veszprémbe költözik. Az UNESCO ‘A Zene városa címünk’ elnyerése után nem is volt kérdés, hogy a magyar zeneipar legjelentősebb találkozójának városunkban a helye. A zene az egyik legfajsúlyosabb eleme a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa programunknak és komoly céljaink vannak vele. Valószínűleg az országosan is ismert fesztiváljainknak köszönhetően, lakosságarányosan Veszprémben szervezik a legtöbb élő koncertet. 2023-ra szeretnénk odáig eljutni, hogy egy nap se teljen el élőzenei megmozdulás nélkül a városunkban
– mondta Navracsics Tibor, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kormánybiztosa.
A Music Hungary Szövetség a Music Hungary Konferenciákból nőtt ki. „Nagyon jó, hogy így történt, mert ebben az évben akkora szükség van a közös gondolkodásra, amekkorára sosem gondoltunk, hogy lesz” – mondta Weyer Balázs, a Music Hungary elnöke.
„Most a legégetőbb kérdés, hogy mi legyen, ha a koronavírus-járvány miatt a játszóhelyeket ismét be kell zárni – mondta Demeter Szilárd, a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújításának és társadalmiasításának koordinálásért felelő miniszteri biztos. Már a szeptember eleji tapasztalatok is riasztóak, csökken a jegyeladás, az emberek okkal és joggal nem szívesen mennek zárt térbe tömegrendezvényre.
MI EGY 1,4 MILLIÁRD FORINTOS KLUBTÁMOGATÁSI PÁLYÁZATTAL INDULUNK,
ami az infrastruktúra túlélését biztosíthatja, hogy legyen majd hol újraindítani a zenei életet.
A Nemzeti Művelődési Intézettel közösen összesen 450 millió forintra pályázatot hirdetünk a rendezvénytechnikusok számára. A Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig a pandémiás helyzet miatt elmaradt pár fejlesztés maradványösszegéből elkezdjük a magyar popkultúra digitális értéktárának az építését. Elsősorban a zenekaroktól és kiadóktól vásárolunk audiovizuális anyagokat, majd tárgyi emlékeket (relikviákat), ezeket digitalizáljuk, és strukturált, kereshető formában közgyűjteményként mindenki számára ingyenes formában közzétesszük.
Ami viszont a novemberi MH-közgyűlésének központi kérdése lesz: „a hogyan tovább”. A koronavírus megváltoztatta a világot, a fogyasztási szokásainkat. A változás mértékéről még csak sejtéseink vannak. És ez a járvány még csak az első. Lesz még ilyen. Erre fel kell készülnie az egész zeneiparnak, de a tágabb értelemben vett kulturális intézményrendszernek is” – tette hozzá Demeter Szilárd.
A Music Hungary Szövetség felkérte a Pricewaterhouse Coopers Magyarországot, hogy a koncertek és zenei fesztiválok belépőjegyeit érintő 27, illetve 18%-os áfakulcsok egységesen 5%-ra csökkentését vizsgálja meg.
„A mostani munkánk során elsősorban azt vizsgáljuk, hogy milyen hatással lenne a koncert- és fesztiváljegyeket érintő áfakulcsok csökkentése egyrészt az iparág szereplőire, másrészt az állami adóbevételekre” – mondta Szilágyi Dávid a PwC Magyarország képviselője.
„Fontos beszélnünk a zenészekről, a menedzsmentekről, a koncertekről, a fesztiválokról, a klubokról, a háttériparról és talán a legfontosabb nekünk, hogy a közönségről. NEM SZERETNÉNK ENGEDNI ABBÓL, HOGY OLYAN KONCERTEKET ADHASSUNK, AMIRE VALÓBAN MEGÉRI A KÖZÖNSÉGNEK ELJÖNNI. Nem szeretnénk olyan koncerteket adni, ahol a néző csak „félélményt” kap. Nagyon fontos, hogy megvalósuljon az a környezet, ahol a közönség és a zenész is elégedett tud lenni. Ehhez rentábilissá kell tennünk ezeket a bulikat a biztonságos bulizás feltételei mellett” – zárta a nyilatkozatok sorát Puskás Peti a ‘The Biebers’ zenekar frontembere.
Forrás: Origo.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
