Az előzetes eredmények alapján az emberek több mint 90 százalékát képes megvédeni a Pfizer-BioNTech páros koronavírus elleni védőoltása –jelentette be a két vállalat. Több újfajta RNS-alapú vakcina is fejlesztés alatt áll, és úgy tűnik, a Pfizer készítménye lesz az első. Az Európai Unió 300 millió adagra szóló szerződést köt a két céggel, decemberben már Magyarországra is érkezhet a vakcinából. Mik azok az RNS-vakcinák, és miért övezi nagy várakozás a védőoltást – ennek járt utána az Origó?
A hagyományos vakcinák általában legyengített vagy elölt kórokozókat, esetleg kórokozó-töredékeket (fehérjéket) tartalmaznak. Ezek a testünkbe kerülve immunválaszt váltanak ki, felkészítik szervezetünket az adott vírussal vagy baktériummal szembeni védekezésre. A probléma, hogy az ilyen típusú védőoltások előállítása nehézkes: a kórokozót laboratóriumban kell tenyészteni, ami vírusok esetében különösen bonyolult feladat, hiszen szaporodásukhoz sejtes környezetet kell biztosítani. A procedúra nemcsak költséges, de időigényes is.
A sejtek nem vírust, hanem tervrajzot kapnak
Az RNS-alapú oltások hasonlóan működnek, mint a tradicionálisak: az immunválasz kiváltásával antitesttermelésre ösztönzik a szervezetet. Van azonban egy nagyon fontos különbség.
AZ RNS-VAKCINÁK A SZERVEZETTEL ÁLLÍTTATJÁK ELŐ AZOKAT A VÍRUSFEHÉRJÉKET, AMIK AZTÁN BEINDÍTJÁK AZ IMMUNRENDSZERT.
Ehhez az úgynevezett hírvivő RNS-re (angolos rövidítéssel mRNS) van szükség. Működése nagyon röviden a következőképpen foglalható össze: az mRNS leolvassa a génekről, milyen fehérjéket kell előállítani, majd a kapott „tervrajzot” továbbítja a fehérjegyárhoz (riboszómához), ahol elkészül a kívánt termék.
A Pfizer-BioNTech készítményének hírvivő RNS-e a koronavírus egyik létfontosságú komponensének, a tüskefehérjének az összeszereléséhez szükséges információkat hordozza. A kutatók a hírvivő RNS-t lipidburokba csomagolják, és a vakcinával tulajdonképpen ezt adják be nekünk. Az mRNS-t szállító lipidet a sejtjeink felveszik, és megkezdődik bennük a tüskék gyártása.
A VÍRUS FEHÉRJÉJÉT TEHÁT SAJÁT SEJTJEINK FOGJÁK TERMELNI.
A koronavírus tüskéje önmagában nem ártalmas, viszont alkalmas arra, hogy felkészítse az immunrendszert a kórokozó elleni harcra.
Miért egy RNS-alapú vakcina lehet a befutó?
AZ RNS-ALAPÚ VAKCINÁK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ NINCS SZÜKSÉG A TELJES VÍRUSRA, JELEN ESETBEN ELÉG A TÜSKEFEHÉRJÉT KÓDOLÓ GÉNSZEKVENCIÁT MEGSZEREZNI.
Amikor a koronavírus először felbukkant Vuhanban, egy kutatócsoport gyorsan feltérképezte a kórokozó génállományát, így a teljes genetikai kódsor hamar a gyógyszergyártók rendelkezésére állt.
RNS-vakcinák fejlesztésével több cég is kísérletezik már egy ideje, ezért gyorsan tudtak reagálni a fejleményekre. A vírus genetikai tervrajzát – ami 2020 elején vált nyilvánosan hozzáférhetővé – először az amerikai Moderna szerezte meg, őt követte a német CureVac, majd a szintén németországi székhelyű BioNTech. Utóbbival működik együtt a Pfizer.
Amellett, hogy gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb előállítani őket, az RNS-vakcinák biztonságosabbak is; mivel nem tartalmazzák a vírus komplett génállományát, elméletileg sem okozhatnak fertőzést, még nagyon gyenge immunrendszer esetén sem.
Chris Beyrer, a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola professzora a Fast Company magazinnak elmondta, bár az RNS alapú védőoltások még nagyon újak, és most először fogják kipróbálni őket, a kutatók nagyon bíznak abban, hogy a vírus tüskéje képes tartós immunválaszt kiváltani, és ezt alátámasztják az eddigi kutatási adatok.
Hogyan vizsgálta a Pfizer a vakcina hatékonyságát?
A Pfizer közleménye szerint a klinikai próbák harmadik fázisában járó vizsgálatok hat országban, összesen 43 538 ember részvételével zajlottak. Az önkéntesek egy része valódi oltóanyagot, másik része placebót kapott. (Hogy hogyan működik a placebo, arról itt olvashat.) Az oltást kétszer kellett beadni, 28 napos különbséggel.
Az előzetes adatok alapján 94 résztvevő fertőződött meg koronavírussal, a beoltottaknak pedig kevesebb mint 10%-ánál jelentek meg a COVID-19 tünetei.
VAGYIS EZ AZT JELENTI, HOGY AZ OLTÁS 90 SZÁZALÉKOS HATÉKONYSÁGGAL VÉDTE MEG AZ EMBEREKET.
A klinikai vizsgálatok végső fázisa még nem zárult le, egészen addig folytatni kell a munkát, amíg 164 fertőzöttet nem találnak, így a hatékonysági ráta a későbbiekben még változhat, akár javulhat is.
Ennek ellenére az eredmények már most is több mint ígéretesek. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) szabályai alapján egy vakcinát akkor lehet engedélyezni, ha legalább 50 százalékkal csökkenti a betegség kialakulását, a szakértők szerint ezt a küszöböt a Pfizer vakcinája már most biztosan meghaladja.
Már nem is emlékszem, mikor volt utoljára 90 százalékos hatékonyságú légúti vírus elleni vakcina” – nyilatkozta az Afp hírügynökségnek Drew Weissman immunológus, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója. Weissmman véleménye azért is mérvadó, mert az 1990-es években Karikó Katalin magyar biokémikussal együttműködve ő fektette le az RNS-vakcinák kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen tudományos alapokat.
A továbbiakban a Pfizer- BioNTech kutatói azt is nézni fogják, hogy az oltás védi-e a COVID-19-en már korábban átesett embereket, illetve mérsékli-e a tünetek súlyosságát azoknál a személyeknél, akiknél a vakcina beadása ellenére mégis kialakul a betegség.
A védőoltást fejlesztő két vállalat sürgősségi engedélyeztetést kért az oltóanyagra. A Pfizer azt reméli, 2020 végéig 50 millió, 2021 végéig pedig 1,3 milliárd oltóanyagot tud leszállítani. Az Európai Unió 300 millió adag vakcina vásárlását jelentette be.
A készítmény biztonságos tárolásához rendkívül alacsony hőmérsékletet, -80 Celsius-fokot kell biztosítani, a védelemhez szükséges két dózis miatt pedig dupla mennyiségű vakcinát kell majd előállítani.
Forrás: origo.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
