Ma ünnepli 85. születésnapját Törőcsik Mari, aki 1935-ben a Heves megyei Pélyen látta meg a napvilágot. Több mint fél évszázada tartó pályafutása alatt hazánk legtöbbet díjazott művésze lett. Pályája során kiérdemelte a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címet, kétszer is megkapta a Jászai Mari- és a Kossuth-díjat, tavaly pedig neki ítélték a Kossuth-nagydíjat. Ikonikus film főszerepek és felejthetetlen színpadi figurák köthetők a nevéhez. Törőcsik Mari sok szállal kötődik Egerhez is, a város és az Eger Sikeréért Egyesület tavaly a művésznő iránti tiszteletből csillagot adományozott neki az Egri Csillagok Sétányán. Isten éltesse sokáig!
A művésznő 1954 óta játszik, 1959-ben megkapta élete első rangos elismerését, a Balázs Béla-díjat, amit a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenységért ítélnek oda. Törőcsik Mari méltán kiérdemelte ezt a címet, ugyanis ekkora már túl volt a Körhinta (1956), a Külvárosi legenda (1957), az Édes Anna (1958) és a Szent Péter esernyőjének (1958) bemutatóján.
A Törőcsik Marián néven született, ötgyermekes katolikus családban nevelkedett színművésznő szülei pedagógusok voltak és már hatéves korától kezdve iskolába járt. Kiskamaszként sokat látogatta nagyapja falumoziját, ott fogalmazódott meg benne az az ábránd, hogy színésznő lesz belőle. Anyja és nővére példáját követve az egri Szent Orsolya-rend iskolájában tanult, az apácarend feloszlatásakor azonban megszűnt az intézmény és a kis Törőcsik Mari átkerült a békéstarhosi zenei gimnáziumba, ahol országos gépíróbajnokként jelesre érettségizett. 1954-ben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Egyetem), ahol tanulmányait operett szakon kezdte meg. Még az oklevél megszerzése előtt a Nemzeti Színházhoz szerződött, és nem is játszott 1958 és 1979 között más színház kötelékében.
1979-ben következett a váltás és a Katona József Színház színpadán állt a közönség elé Sztankay István partnereként a Varsói melódiában, mely a magyar színháztörténet egyik sokat emlegetett varázslatos előadása volt. Ezt követően egy évig ő volt a győri Kisfaludy Színház, a városi mai teátrumának művészeti vezetője. 1980-tól mintegy tíz esztendőn át a Mafilm színtársulatához tartozott, 1990 és 1993 között pedig a szolnoki Szigligeti Színház tagja lett. Több kitérőt követően végül 2002-ben tért haza, a Nemzeti Színházba, amelynek azóta is, 17 éve az egyik meghatározó tagja még úgy is, hogy egészégi állapota most nem teszi lehetővé, hogy színpadra álljon. Szellemisége, személyisége és a színház, a nézők és kollégái iránt mutatott alázata azonban a hazai művészvilág megkerülhetetlen alakjává teszi őt.
Pályája során kiérdemelte a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címet, kétszer is megkapta a Jászai Mari- és a Kossuth-díjat, tavaly pedig neki ítélték a Kossuth-nagydíjat. Ő volt aki a színészek közül elsőként nyerte el ezt az díjat több évtizedes pályafutása során kimagasló szakmai hozzáértéssel és alázattal megformált alakításai, ikonikus filmfőszerepek és felejthetetlen színpadi figurák sorát felvonultató, kivételesen gazdag művészi életműve elismeréseként.
A művésznő tavaly tavasszal kapott csillagot az egri hírességek utcájában, az Egri Csillagok Sétányon, Eger város vezetése az Eger Sikeréért Egyesület közreműködésével.
A jeles napról Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő is megemlékezett, facebook oldalán köszöntötte a 85. születésnapját ünneplő művésznőt.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
