Milyen változások érhetik a kint dolgozó közel 80 ezer magyar honfitársunkat? Hogyan alakul az Egyesült Királyság gazdasága a Brexit után? Miért nem bocsátották haza a magyar munkavállalókat? Kérdéseinkre Regős Gábor, a Századvég gazdaságkutatója, makrogazdasági üzletágvezető adott válaszokat.
Mint közismert, 2020 január 31-én megtörtént a Brexit; amelyről részletesebben a www.ec.europa.eu/eurostat weboldalon tájékozódhatunk. Az Egyesült Királyság az erős gazdasági körülményeinek köszönhetően engedhette meg ezt a politikai lépést. Ha körültekintőbben akarjuk az Egyesült Királyság gazdasági szerkezetét vizsgálni; akkor láthatjuk, hogy a szolgálatatások szerepe az átlagosnál jóval nagyobb. A szolgáltatói szektort figyelembe véve az Európai Uniós átlag 56,5% volt a tavalyi évben, míg az Egyesült Királyság 65,6% – tájékoztatta az Eger Híreket Regős Gábor, a Századvég gazdaságkutatója, makrogazdasági üzletágvezető.
A január 31-ei kilépést követően a gyakorlatban valójában nem történt észrevehető változás. A 2016-os népszavazás óta mindenki készül a gazdasági változásokra.
„Volt egy olyan becslés, hogy a Brexit népszavazást követően negyedévente negyed százalékponttal fog lassulni a brit gazdasági növekedés, bár ezt nehéz megjósolni. A cégek is bizonytalanok a beruházások tekintetében; valamint félnek, hogy nem fognak tudni hozzáférni az európai piachoz.”
– emelte ki Regős Gábor.
A britek államadóssága megnőtt, mondhatni 100% fölé; illetve a Moody’s Investors Service, hitelminősítéssel foglalkozó kereskedelmi vállalat is leminősítette a briteket.
Hogy miért is lehetnek érdekesek számunkra ezek a statisztikai adatok, arról a makrogazdasági üzletágvezető a következőket mondta:
– 2011-től a felerősödő munkaerőpiac vonzotta a magyar munkavállalókat; hiszen a szabad munkavállalás az Európai Unió alappillére. Részben a fizetési különbséges és a kalandvágy lehet a legfőbb oka a kivándorlásnak.
Az Eurostat adatai szerint 80 ezer magyar honfitársunk él és dolgozik jelenleg az Egyesület Királyságban.
– Ez valójában a 31 és fél milliós brit munkáltatói szektorban nem jelentős, de nekünk magyaroknak ez nagy gazdasági kiesét jelent. Az aktuális gazdasági eredmények alapján, a brit gazdasági növekedéséhez a magyar munkaerő 0,25%-kal járul hozzá.
„A közeljövőben is igényt fognak tartani a magyar munkaerőre, feltételezhetően ezért nem kívánják hazabocsátani honfitársainkat az Egyesült Királyságból.”
– tette hozzá.
– Habár a Brexit a bevándorlás felülvizsgálata és megfékezése miatt jött létre. A britek legfőbb célja, hogy ne az Európai Unió szablya meg a letelepedések számát. Azonban a halászati jogok is felmerülnek, hiszen az Unió hozzá szeretne férni a brit vizek 80%-ához. A vitarendezési mechanizmus és az állami támogatások megszavazása is újabb kérdésköröket vet fel a kilépést követően. A bevándorlást illetően az eddigi évek taktikájában az szerepelt, hogy akik már huzamosabb ideig kint élnek, azok maradhatnak. De vajon hogyan fogják kezelni a jövőben a letelepedni kívánó magyarokat? Ez attól is függ mennyire lesz szükség a keleti munkaerőre. Esetleg felmerülhet, hogy lesz majd egy speciális engedmény az uniós tagállamokból érkezők számára.
– A két ország közötti gazdasági kapcsolat a közeljövőben sem áll meg, sőt a kereskedelem továbbra is zajlik. A britek számítanak a magyar félre, mind a diplomácia, mind a kereskedelem területén. A termékek külkereskedelmére vonatkozóan az első nyolc havi adattal tudunk beszámolni – hangsúlyozta ki Regős Gábor. A termékek importjában az Egyesült Királyság a 16. legfontosabb partnerünk volt, 2020-ban. Gépek, járművek, vegyi anyagok és vegyi termékek szerepeltek az első három helyen a termékek exportjában. Híradástechnikai eszközök, gépek, gyógyszerek az első három legfonottabb termékcsoport. Ráadásul a szolgáltatások kereskedelmében most éppen a harmadik helyen álltak a britek, ebből kiemelendőek az üzleti szolgáltatások, a turizmus, illetve a szállítási szolgáltatások.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
