KATA vállalkozóként manapság nagyon sok mindenre kell figyelnünk: elég csak a 2021-ben életbe lépő változtatásokra gondolni, a majdani nyugdíjunkról nem is beszélve.
Ez utóbbi miatt meglehetősen sokan aggódnak, mégpedig teljesen jogosan, hiszen igencsak kevés állami nyugdíjra számíthatnak.
Konkrét számokat persze nehéz mondani, hiszen nincsen varázsgömbünk, amivel a jövőbe látnánk. Azonban a tendenciák alapján ki lehet számolni.
Mennyi nyugdíjam lesz KATA vállalkozóként?
Mellékállású KATÁ-sként havonta 25.000 forintot kell fixen befizetnünk, ezt viszont csak legalább 36 órás bejelentett munka mellett tehetjük meg. Érdemes tudni, hogy mivel nem ez a fő tevékenységünk, ezért ez az összeg nem számít bele a nyugdíjalapba.
Főállású KATÁ-sként azonban már picit bonyolódik a helyzet.
Ebben az esetben ugyanis havi 50-, vagy 75.000 forintot is fizethetünk tételes adóként.
Amennyiben az 50.000 forintos havi adót választjuk, úgy a bruttó beszámított jövedelem 98.100 Ft lesz, ami nettó 65.237 Ft-nak felel meg. Ez nem azt jelenti, hogy ekkora lesz a nyugdíjunk, hanem azt, hogy ez a nettó bér számít bele a nyugdíjalapba.
A 75.000 forintos havi adót választva bruttó 164.000 Ft a beszámított jövedelem, ez pedig már eléri a jelenlegi minimálbér összegét, ami havi bruttó 161.000 Ft. Az adóalapba számított nettó bér pedig ebben az esetben 109.060 Ft lesz.
De mit is jelent ez konkrét számokban?
A nyugdíj szolgálati idő számítása alapján az, aki az 50.000 Ft-os elszámolást választotta, az most 2020-ban, 40 évnyi szolgálati idő után 41.099 Ft-ra(!) lenne jogosult.
Egy picit jobban fest azoknak a helyzete, akik a tételes adó 75.000 Ft-os formáját választották. Ebben az esetben ugyanis most, 40 év szolgálati idő után, 87.248 Ft lenne a nyugdíjuk.
A képletet ugyanakkor tovább árnyalja a szolgálati idő számítása. Ugyanis ebből a szempontból csak az számít egy évnek, amikor a mindenkori minimálbér összegét elérte a havi jövedelmünk.
A szemfülesebbek már kiszúrhatták, hogy az 50.000 forintos adó befizetésével ezt az összeget nem érik el a főállású KATA vállalkozók. Vagyis az ő esetükben a 40 éves munkaviszony nem jelent 40 év szolgálati időt.(!)
A magasabb adót fizetők idén, 2020-ban még teljes évet számíthattak be a szolgálati időbe. A minimálbér folyamatos emelésének köszönhetően ugyanakkor, pár éven belül várhatóan ez sem fogja elérni a teljes szolgálati évhez szükséges összeget.
Mindez tehát azt jelenti, hogy nem csak alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak a KATA-zók, de a ledolgozott munkaévek is kevesebbet érnek, mint az alkalmazotti évek.
Egy példával szemléltetve: alkalmazottként jelenleg, egy éves 4.842.000 bruttó bérrel számolva (ez havonta nettó 268.328 Ft-ot jelent), most 2020-ban havi 214.640 Ft-ra lennénk jogosultak, 40 év munkaviszony után.
Összehasonlítva tehát jól látszik a három forma közötti riasztó különbség. Azonban nem kell elkeseredni, hiszen a kezünkbe vehetjük a sorsunkat, és gondoskodhatunk önmagunkról.
A KATA nyugdíj kiegészítése
KATÁ-s vállalkozóként is választhatunk a nyugdíjcélú megtakarítások közül. Ebből a szempontból két fő opció van: az egyik, hogy mi, saját magunk kezeljük a megtakarított pénzünket.
Ez az úgynevezett nyugdíj előtakarékossági számla, vagyis a NYESZ. Ennek kezeléséhez azonban mindenképpen szükséges pénzügyi tudás, vagy legalább ezirányú affinitás, érdeklődés, és nem kevés idő. Ugyanis a nyugdíj előtakarékossági számla aktív menedzselést igényel.
A másik alternatíva az, ha profi vagyonkezelőkre, alapkezelőkre bízzuk a befektetéseinket. Ebben az esetben önkéntes nyugdíjpénztárat (ÖNYP), vagy nyugdíjbiztosítást is köthetünk.
A legnagyobb pozitívum pedig mindhárom nyugdíjcélú megtakarítás esetében az, hogy a befizetéseink után 20%-os állami támogatást kapunk.
A támogatás mértéke persze maximalizálva van, ami azonban konstrukciónként eltérő. Ez azt jelenti, hogy:
- nyugdíj előtakarékossági számla, vagyis NYESZ esetében évente maximum 100.000 Ft,
- önkéntes nyugdíjpénztárat, azaz ÖNYP-t választva évente maximum 150-000 Ft,
- nyugdíjbiztosítás esetén pedig évi maximum 130.000 Ft igényelhető vissza.
Az adóvisszatérítés nem csak azért fontos, mert kvázi “ingyenpénz”, hanem azért is, mert ennek hozama tovább gyarapítja a befektetésünket.
Amennyiben szakember segítségét kérnénk, érdemes egy pénzintézetektől független szakértőt keresni, aki átlátja a teljes pénzügyi palettát, és ki tudja választani a számunkra legmegfelelőbb opciót.
Amennyiben a KATA nyugdíjunkat szeretnénk kiegészíteni, úgy a szakember minden bizonnyal a nyugdíjbiztosítást ajánlja majd. Ennek oka, hogy az állami adóvisszatérítést az SZJA-ból lehet visszaigényelni, KATA vállalkozóként pedig nem fizetünk személyi jövedelemadót. Így elviekben nem lennénk jogosultak az állami támogatásra.
Azonban szerencsére a nyugdíjbiztosítás esetében lehetőségünk van arra, hogy a szerződő, és a biztosított két eltérő személy legyen. Ehhez az kell, hogy legyen egy házastárs, közeli barát, egyéb családtag, aki rendelkezik bejelentett állással, és fizeti az SZJA-t.
Ez tehát úgy néz ki a gyakorlatban, hogy az SZJA-t fizető rokonunk, vagy barátunk a szerződő és mi vagyunk a biztosítottak, illetve kedvezményezettek is. Vagyis, mi fizetjük a nyugdíjat, és később mi kapjuk meg az összegyűlt pénzt, a szerződő pedig az adóbevallása során vissza tudja igényelni a 20%-os adókedvezményt a nyugdíjbiztosítási számlánkra.
Ez tehát az egyetlen lehetőség, hogy jogosultak legyünk az összegre, ami jelentősen megnöveli a nyugdíj megtakarításunk mértékét, és így a majdani nyugdíjunkat is.
KATÁ-sok és az év végi adóvisszatérítés
Ahogyan azt már feljebb is írtuk, az adóvisszatérítés mértéke nagyban függ attól, hogy mekkora mértékű adót fizettünk be – ezért is van jelentősége az év végi adóvisszatérítésnek. Ez ugyanis nem csak a rendszeresen megtakarított összegekre vonatkozik, hanem az egyszeri befizetésekre is.
Ez azt jelenti, hogy ha most indítunk például nyugdíjbiztosítást, és egy összegben be tudunk fizetni 650.000 Ft-ot, azzal máris “kimaxoljuk” a 2020-as évi adóvisszatérítés maximumát, amit 2021-ben írnak jóvá. Tehát a jövő évben +130.000 forinttal gyarapodik a megtakarításunk, az állami adójóváírásnak köszönhetően.
Ugyanakkor fontos kritérium, hogy ez mindig csak a naptári év végére vonatkozik. Tehát amennyiben jövőre fizetünk be ugyanekkora mértékű összeget, annak 20%-át adóvisszatérítés formájában már csak 2022-ben kapjuk vissza.
Persze nem feltétlenül szükséges ekkora összegekben gondolkodni. Már 100.000 Ft befizetésével is +20.000 forintra tehetünk szert a következő évben, ami bár csekélynek tűnik, mégis hozamokat termel majd a futamidő teljes hossza alatt.
Használjuk ki tehát a lehetőséget, hiszen a jövőnk múlik rajta, majdani önmagunk pedig minden bizonnyal hálás lesz később érte.
Képek forrása: freepik.com
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!















