A Republikánus Párt 13 szenátora és többtucatnyi képviselője kifogást emelt Joe Biden győzelme ellen, és ezeket a házak leszavazták. A szavazást késleltette, hogy a hivatalából távozó elnököt támogató tüntetők egy csoportja este erőszakkal behatolt a washingtoni törvényhozás épületébe. A hatóságok négyórányi rendbontás után kiszorították a behatolókat, és biztonságosnak nyilvánították az épületet, majd ezután két órával a kongresszus folytatta a munkáját. Az egri Eszterházy Károly Egyetem Amerikanisztika és Anglisztika intézetének főiskolai tanárát kértük a helyzet értékelésére.
Dr. Tarnóc András azt mondja: voltaképpen ez egy támadás volt a kongresszus épülete ellen, holott ez az amerikai demokrácia szent helye, a Capitolium. A szerda esti atrocitás az épületben és a fővárosban, Washington DC-ben összesen négy halálos áldozatot követelt. Az ok: Donald Trump feltüzelte a szavazóit.
Trump olyanokat kért, amilyeneket egyszerűen nem lehet
A szakértő kifejtette: a kongresszus mindkét házában megszámolják az elektori szavazatokat, ez egy kb. fél órás ünnepélyes ceremónia. A képviselőház elnöke, aki az alelnök is – Mike Pence – kihirdette a végeredményt, innentől nincs tovább, az elnökválasztás végérvényesen lezárult. Ez az erőszak miatt csúszott, de megtörtént végül: 306-232 arányban Joe Bident választották az Egyesült Államok elnökévé, bár 13 republikánus képviselő kifogást emelt. A még regnáló elnök, Donald Trump azt kérte az alelnöktől, hogy semmisítse meg a választás eredményét, de Pence maga is jelezte, hogy ezt nem lehet. Nem volt még olyan, hogy egy elnök szembeforduljon az alkotmánnyal.
Az amerikai alkotmány szerint a szólásszabadság addig terjed ki, amíg nem eredményez erőszakot.
Egy tüntető elmehet a Fehér Ház elé, mondhatja, hogy távozzon az elnök, mondhatja azt is, hogy korrupt, de csak addig, amíg ebből nem következik tettlegesség. Most meglepő módon épp a regnáló elnök beszéde(i) eredményezték azt, hogy erőszakba fordultak az események – mondja dr. Tarnóc András, aki épp a szólásszabadságról is tanítja a hallgatókat.
Példátlan esetek
Éppen Donald Trump díszítette irodájának falát Andrew Jackson képével – mesélte dr. Tarnóc András. Őt 1828-ban választották elnökké, 1829-ben foglalta el hivatalát, a beiktatásán majdhogynem lerombolták a Fehér Házat, de annak a féktelen ünneplés és tivornya volt az oka, nem a társadalmi feszültség és elégedetlenség.
Amikor sok amerikai tiltakozott a vietnámi háború ellen, akkor sem feszültek egymásnak a társadalmi csoportok. Sőt, a polgárháború előtt is csupán egy atrocitás történt, amikor egy északi és egy déli szenátor egymásnak esett, de ők ketten rendezték az erőszakot egymás közt.
A mostani eset láthatóan még a washingtoni rendőrséget, sőt, magát a polgármestert is meglepte.
Az eset után közleményt adott ki szóvivője útján Donald Trump amerikai elnök, melyben azt írja, hogy bár egyáltalán nem ért egyet a novemberi elnökválasztás eredményével, „és a tények az ő oldalán állnak”, rendezett hatalomátadás lesz január 20-án. Az NBC vezető hírolvasója óvatosan felvetette, hogy egy puccskísérletnek lehettünk szemtanúi, ezt későbbi vizsgálatok majd igazolják, vagy cáfolják. A leendő elnök, Joe Biden is megszólalt az események hatására, azt mondta:
ezek nem mi vagyunk, ez nem Amerika.
A beiktatás menete kérdéses
Az eseményen szélsőségesek is megjelenhetnek, erre minden esély megvan a történtek után. Ráadásul itt a járvány is, és az azzal járó távolságtartás, ez is módosíthat a szokásos menetrenden, ami mindig „tömegrendezvény”.
Amerika fokozatosan veszít az erejéből
A magyar származású politológus, Georg Lukacs azt mondta, Amerika évszázada (Amerika 20- százada) 1914-ben kezdődött az első világháborúval. Ehhez szokták hozzátenni, hogy: és 2001. szeptember 11-én ért véget a terrortámadásokkal. Dr. Tarnóc András kifejtette: lényegében arról van szó, hogy az Egyesült Államok akkor tudott mindvégig erős lenni, amikor valamely külső ellenség fenyegette. Ha nincs ilyen, akkor előjönnek a belső feszültségek.
Amerika gyengül, hanyatlik, nemsokára Kína lesz gazdasági fölényben, de az USA még mindig egy vezető hatalom.
A párhuzamos társadalmak hazája, amelyben eddig mindig jól tudták kezelni a súrlódásokat, de ez némileg megváltozni látszik, gondoljunk csak az erősödő rassz-kérdésekre, a feketék szembefordulására. József Attila után szabadon: „rendezni kell a közös dolgokat” – mondta dr. Tarnóc András, hozzátéve, hogy ez a feladat már Joe Bidenre vár. Nem lesz egyszerű.
(Fotók: Infostart, Origo, Mandiner, EPA/JIM LO SCALZO, MTI)
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
