A járvány megjelenése kapcsán a tavalyi évben kiemelt figyelmet kapott az épületeink belső tereinek levegőminősége. Az épületek jó légminőségének biztosításával sokat tehetünk a járvány terjedésének megfékezéséért. Összeállításunk igen hasznos lehet az Eger Hírek olvasói számára.
Az említett megállapítások nemcsak csak a nagyméretű, nagy forgalmú középületek üzemeltetőire vonatkoznak, hanem a saját otthonunkra is, még akkor is, ha a home office-ban nem állnak rendelkezésünkre az irodaépületekben, bevásárlóközpontokban, kórházakban telepített csúcstechnológiás légkezelő berendezések. A Siemens szakértői összegyűjtöttek néhány gyakorlati tippet, amelyek segítségével tiszta, egészséges levegőt szívhatunk be és ezáltal csökkenthetjük a fertőzés veszélyét is.
Ami a koronavírus elleni védekezésben az embereknél a maszkviselés, a távolságtartás és a gyakori kézmosás, az épületeknél a felhasznált levegő szűrése, a megfelelő légcsere, valamint az optimális hőmérséklet és páratartalom folyamatos biztosítása.
Duplán veszélyes a szálló por
A szálló por koncentrációja különösen télen, a fűtési szezonban szokta meghaladni Magyarország több településén is az egészségügyi határértéket, ezért ebben az időszakban különösen fontos, hogy megfelelő érzékelőkkel, szűrőberendezésekkel megakadályozzuk ezeknek a nagyon apró (10 mikrométernél kisebb méretű) részecskéknek a bejutását az épületekbe. Összehasonlításként, az emberi haj átlagos vastagsága 60 mikrométer. A szálló por mindig veszélyes, mert a tüdőben megtapadva légúti megbetegedéseket okozhat, ráadásul járvány idején a vírus hordozójaként is működhet. A különleges technológiájú érzékelők, amelyek nagyjából akkorák, mint egy termosztát, a légcsatornában (ahol a levegőcserét végrehajtó légkezelő berendezés beszívja/befújja a levegőt az épület különböző részeibe), illetve különálló helyiségekben is telepíthetők, és időben jelzik, ha a levegőben magas a szálló por koncentrációja.
Páratartalom és vegyes gázok az épületben
A páratartalom szabályozása is fontos, mert az apró, lebegő vízcseppeken éppen úgy tapad meg a vírus, mint a szálló poron. Az sem jó, ha a levegő túl száraz, és az sem, ha túl párás. A járvány idején is a megfelelő komforttartománynak a 30-50% közötti relatív páratartalom felel meg. A levegő tisztaságát jelentősen befolyásolhatják a középületekben előforduló, a takarítószerekből vagy akár a nyomtatók festékpatronjaiból és az emberek természetes párolgása nyomán felszabaduló vegyes gázok.
„A járvány idején különösen fontos a káros anyagok kiszűréséért, a levegő cseréjéért, a páratartalom szabályozásért felelős légkezelő berendezések folyamatos tisztítása, üzembiztos működtetése és karbantartása. Az automatizált, távfelügyelettel ellátott rendszerek nem csak a napi üzemeltetést könnyítik meg, azt is előre jelzik, hogy mikor, milyen karbantartásai feladatokat kell elvégezni, amik segítik a tervezést és a munkák ütemezését. A meghibásodások azonnali érzékelésével és a hibajelzések ezzel egyidejű kiküldésével pedig a működési zavarok gyors elhárítását teszi lehetővé az akár több épületet működtető üzemeltetők számára” – mondja Medveczky András, a Siemens Zrt. üzletágágvezetője.
Szellőztetés, fűtés, home office praktikák
Minél gyakrabban szellőztetnek egy épületben, annál nagyobb az esélye annak, hogy a bent rekedt szennyeződések, vírusok, kórokozók gyorsabban kiürülnek. Mindenki tapasztalhatta, hogy „állott levegőjű”, vagyis a kilélegzett szén-dioxiddal telítődő környezetben romlik a teljesítőképessége, a közérzete és friss levegőre vágyik. Csakhogy gyakori szellőztetéssel kánikulában „bejön”, fagyban pedig „kimegy a meleg”. Erre kínálnak megoldást a hővisszanyerő légkezelő rendszerek, amelyek a belső térben elhasznált levegő hőenergiáját felhasználva nyáron lehűtik, télen felmelegítik a szabadból beszívott friss levegőt, jelentősen mérsékelve a hűtési-fűtési költségeket. Járvány idején azonban változnak a szabályok.
„Tudomásul kell venni, hogy a koronavírus az energiahatékonyság ellen is dolgozik. Azokat a hővisszanyerő rendszereket, amelyek a belső térben elhasznált levegő egy részét a hőenergia átadásakor visszajuttatják az épületbe, a járvány idején „100% frisslevegő” beállítással ajánlott használni. Inkább legyen kevésbé energiahatékony az épület fűtése, szellőztetése, minthogy visszajusson valamilyen kórokozó. Ilyen helyzetben az emberek egészsége az első, a fűtésszámla másodlagos. A korszerű, például lemezes hőcserélővel ellátott berendezések ezt a problémát is megoldják, mivel a hővisszanyerés folyamán nem kevernek vissza az elhasznált levegőből – tette hozzá a szakértő.
A fertőzésveszély szempontjából az nem jelent különösebb kockázatot, ha valaki otthonról dolgozik, és nem szellőztet gyakran. Az elhasznált levegő ebben az esetben az emberi teljesítőképességet csökkentheti, illetve fáradságot, fejfájást is okozhat, ezért fontos a megfelelő levegőcsere biztosítása. A háztartások döntő többségében a fűtés szabályozása egyet jelent a kívánt hőmérséklet beállításával, szén-dioxid szintet vagy páratartalmat már jóval kevesebben mérnek. Pedig az utóbbiak is jelentősen befolyásolják az otthoni hő-, és kényelemérzetünket, a mérőeszközök pedig ma már könnyedén beszerezhetők.
GYAKORLATI TANÁCSOK
Hogyan szellőztessünk helyesen?
Nem elegendő az ablakokat egyszerűen hosszabb ideig bukóra nyitva hagyni ahhoz, hogy a légtérben az aeroszolok feldúsulását megakadályozzuk. Ehelyett a beltér időnkénti alapos átszellőztetésére van szükség. Ehhez több ablakot egyszerre néhány percen át nyitva kell tartani. Különösen hatékony az úgynevezett kereszthuzat, amely akkor jön létre, ha egymással szemben lévő ablakokat tartunk nyitva egyszerre. Ennek következtében a beltéri levegő általában néhány percen belül teljesen kicserélődik.
Mennyi ideig szellőztessünk?
Az, hogy egyszerre mennyi ideig szellőztessünk, a külső hőmérséklettől függ. Minél melegebb van odakint, annál lassabban történik meg a légcsere. Ezért nyáron az ablakokat 10 percre kell szélesre tárni, tavasszal és ősszel 5 percre. Télen gyakran 3 percre is elég.
Milyen gyakran szellőztessünk?
Az, hogy az aeroszolok a légtérben milyen gyorsan dúsulnak fel, különböző tényezőktől függ: minél kisebb egy helyiség, és minél tovább és minél több ember tartózkodik benne, annál nagyobb a fertőzésveszély. Ehhez kell igazítani a szellőztetés gyakoriságát.
Irodák: a munkavédelmi szabályoknak megfelelően egyébként is időnként át kell szellőztetni a helyiséget. Ezt 60 percenként ajánlott megtenni, de az ott dolgozókkal egyeztetve akár 20 percenként is. Járványos időszakokban a szakértők azt ajánlják, hogy akár még ennél gyakrabban is lehet. Megbeszélések előtt és után is alaposan át kell szellőztetni a helyiséget.
Lakások: Az átlagos méretű és használatú lakásokban elegendő naponta egyszer egy alapos szellőztetést végezni. Télen, hideg külső hőmérsékleti értékek mellett 5 percig, mérsékelt hőmérsékleti értékek mellett 10-15 percig, meleg időben pedig 20-30 percig. A szellőztetést lehetőség szerint reggelre vagy estére időzítsük. Ha látogatókat fogadunk, az ott tartózkodásuk ideje alatt rendszeresen szellőztessünk, és távozásukat követően is alaposan szellőztessük át a lakást.
Iskolák: Egy 60-75 m2-es osztályteremben, amelyben 20-30 gyermek tartózkodik, minden szünetben alapos szellőztetésre van szükség szélesre tárt ablakokkal. Közben ősszel és télen arra figyelni kell, hogy ez idő alatt a gyerekek jól fel legyenek öltözve, akár a kabátjaikat is viseljék, nehogy megfázzanak. Fontos, hogy a(z esetlegesen vírusokkal szennyezett) levegőt más helyiségekbe – például a folyosóra – ne szellőztessük, ne tereljük át.
Forrás: wbbeteg,hu, portfolio.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
