Eredményes évet zárt Heves megye 2020-ban, többek közt a Terület -és Településfejlesztési Operatív Programnak, valamint a Magyar Falu Programnak köszönhetően is fejlődtek a megye települései – számolt be a tavalyi esztendőről értékelőjében Dr. Juhász Attila Simon a megyei közgyűlés elnöke. A 2030-ig tartó fejlesztési ciklusban páratlan lehetőségek előtt áll a megye, számos beruházást tartogat szűkebb hazánk számára az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna.
A pandémia mindenki életére rányomta a bélyegét, nem volt ez másképp nálunk sem, ennek ellenére büszkén mondhatom, hogy nagyon sok eredményt értünk el Heves megyében – kezdte évértékelőjét Dr. Juhász Attila Simon a megyei közgyűlés elnöke.
2020-ban rengeteg fejlesztési lehetőség érkezett Heves megyébe – többek közt a Terület -és Településfejlesztési Operatív Programban és a Magyar Falu Programban- fejtette ki az elnök. Mint mondta – a cél a magasabb szolgáltatások, infrastruktúra és a jobb élet megteremtése Heves megyében.
A tavalyi évben több mint hat milliárd forint érkezett óvoda és bölcsődefejlesztésre, egy milliárd forintot fordítottak pályázati összegből iparterület fejlesztésre. Tavaly év végén nyert el Heves megye három milliárd forintot a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésére, ezt elsősorban a rendszeresen villámárvizekkel sújtott térségekre fordítják majd -tette hozzá. A Magyar Falu Programban viszont hét milliárd forinttal gazdagodtak a kistelepülések, melyeket főként utak karbantartására fordítottak, valamint 22 elemre pályázhattak a településvezetők a programon belül.
Mindezek mellett jelentős fejlesztésként emelte ki a közgyűlés elnöke, hogy elkészült az M25-ös gyorsforgalmi autóút és a bezárult a Tisza-tavi kerékpárút is.
Az évértékelőn Dr. Juhász Attila Simon kitekintést is tett a 2020-2030 fejlesztési időszakra, melyben fontos szerepe lesz az év végén létrejött Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónának, mely hat
anyaországi megyét, Nógrádot, Hevest, Borsod-Abaúj-Zemplént, Jász-Nagykun-Szolnokot, Hajdú-Bihart és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét foglalja magában.
A zóna fő prioritásaként a képzett munkaerő biztosítását, a már elkezdett infrastrukturális fejlesztések folytatását, valamint a turisztikai jellegű beruházások megvalósítását jelölték meg. A program révén Heves megyébe 1200 milliárd, míg a teljes zónába 11 ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénz érkezik majd a 2020-2030 közötti időszakban.
Az elmúlt hónapokban Heves megye megalkotta a 2030-ig terjedő gazdasági stratégiáját az Eszterházy Károly Egyetem, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével, valamint a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársainak és a gazdasági szerepelők bevonásával.
Heves megye 2030-ra a népességét megtartó, a várostérségeket és a perifériákat megerősítő fejlesztéspolitika eredményeként, közúton és vasúton jól megközelíthető, fejlett gazdasággal rendelkező, klímaadaptív térséggé válik. Infrastrukturális értelemben Heves megye közútjai, kerékpárútjai, a városokat összekötő kötöttpályás infrastruktúrák és a települések belterületi gyűjtőútjai megújulnak
– vázolta fel a terveket Dr. Juhász Attila Simon.
Folytatta – Heves települést eléri az M8 és az M25 gyorsforgalmi út, így a déli periféria csatlakozik a Hatvan- Gyöngyös-Eger tengelyhez. Északon megépülnek azok az új összekötő utak, amely az északi periféria települést kötik be az M3-as autópályához, illetve az ipari-gazdasági tengelyhez. Megépül az Egert keleti irányba elkerülő tehermentesítő út. A kerékpárúthálózat dinamikus fejlődése révén létrejön a kapcsolat a Miskolc-Hatvan tengelyen, Egeren keresztül elérhetővé válik kerékpáron Szilvásvárad és a Tisza-tó is.
A tervek szerint a megye gazdaságát tekintve a munkaképeskorú lakosság legalább 80%-a aktív, a munkanélküliségi adatok 2% körül stabilizálódnak. A zöld és barnamezős iparterületfejlesztések egyaránt megalapozzák a vállalkozások letelepedését és hosszú távú működését a Hatvan-Gyöngyös-Eger vonalon kívüli területeken is.
A magas fokú a digitalizáció is a tervek között szerepel – hangzott el az évértékelőn. A tervek alapján a szakképzés feltételei elsőrangúak, a hiányszakmákhoz kapcsolódó képzések 90%-ban lefedésre kerülnek és a felsőoktatás nyújtotta kínálat nemzetközi szinten is versenyképes legfőképp a kreatív ipar, szőlő-bor ágazat, a pedagógusképzés, informatikusképzés, a gazdasági képzések, a sportképzés és a környezetvédelem területén, ennek megfelelően a K+F+I potenciál is növekszik, amely új ágazatokat, alágazatokat erősít meg a megyében.
Mint kiemelte – a gépipar, kohászat, vegyipar, az elektronika és az IT továbbra is húzóágazatok maradnak, de a szőlészetborászat és helyi termékalapú élelmiszergazdaság fejlődése is húzza az élelmiszeripart. A környezeti fejlesztések, az energiahatékonysági beruházások és a zöldenergia térségi részarányának növekedése megerősíti a Bükk-Mátra vidék környezeti-turisztikai adottságait és jelentős kerékpárút építés kezdődik majd a megyében, mind a Bükk-Mátra vonalon, mind a Tisza-ó környezetében.
Kiemelt figyelmet fordítanak a megye népességmegtartó erejének növelésére és a fiatalokra, munkahely teremtéssel, jó minőségű oktatási, képzési lehetőségekkel – hangzott el az értékelőn.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
