Teljes mértékben megértik a járvány miatti korlátozó intézkedéseket, de nagyon várják, hogy a 65 év felettiek oltása már olyan arányú legyen, amikor újra megnyithatják a kapukat a vendégek előtt. Az ágazati bértámogatásnak örülnek, de az csak a serpenyő egyik mérlege. És nagyon sok a kérdőjel.
A másikban pedig ott van, hogy a dolgozók bérköltségének másik felét a tulajdonosi háttérnek kell biztosítani hónapról hónapra. És a rezsit. Meg a karbantartást. A rendszerek üzemeltetését. Meg a többit…
Egyik pillanatról a másikra
Az őszi bezárás utáni első hónapban még nem csak az alapbért, hanem a szervízdíjjal és prémiumokkal kiegészített fizetést adtuk oda a dolgozóinknak, túl hirtelen történtek a változások – mondta el kérdésünkre Harmati Judit. A szállodaigazgató kifejtette: decemberre 8 millió forintot kaptak a célra, ami tehát egyet jelent azzal, hogy a másik 8 milliót nekik kellett hozzátenni. Ehhez jön még hozzá az egész komplexum rezsije, a biztosítás, és persze igyekeznek a „holtidőben” a fejlesztésekkel is előre haladni. Ilyen például a parkoló térkövezése, a szobák festése, illetve az erkélyek műfüves borítása. Egy 217 szobás komplexumról beszélünk.
Most már csak az alapbér jár
Egy szakképzett szakács-felszolgáló esetében ez nettó 144 ezer forint havonta, aminek a felét az állam adja, a másik felét a munkáltató. Egy szakképzetlen konyhai kisegítő így, hogy csak az alapbérét kapja, 107 ezer forintból kénytelen tengődni havonta. Így jön ki tehát a decemberi 16 millió forintos teljes bérköltség, de novemberben, amikor még a hónap elején nyitva lehettek, és amikor még a prémiumokat is elszámolták a Hotel Eger & Park dolgozóinak, akkor 21 millió forint volt ez a tétel (bár a teljes bérből számolva ez is 15 százalékkal kevesebb volt már). És az akkori támogatási összeg is csalóka: előzetesen 15-20 százalékos volt a foglaltság, mert az emberek már nem mertek hosszú távra tervezni. A rendezvények képlékenyek voltak, tehát a tervezhető bevétel – és az abból számolt kompenzációk – lényegesen kisebb összegről szóltak, mint ha valóban nyitva lehetett volna a hotel abban az időszakban.
Ha tavasszal lehetett, most miért nem?
Talán ez a legfontosabb kérdés. A márciusi bezárás után megfelelő intézkedéseket hoztak a szállodák, hogy májustól kinyithassanak. 50 százalékban maximalizálták a telítettséget, óránként takarították a közös helyiségeket, plexi falakat tette mindenhová, ahol esetleg indokolt volt, mindehhez pedig sokkal szigorúbb hatósági ellenőrzések is jártak, de akkor – a Hotel Egerben legalábbis – mindent rendben találtak. Harmati Judit úgy véli, hogy ha akkor működött így a szállodaipar, akkor ennek minden bizonnyal most is lenne létjogosultsága. A „félház” már sokkal jobb, mint az üres épület.
Nem csak az a kérdés, hogy mikor lehet nyitni
Persze mindközül talán ez a legfontosabb. Ugyanakkor – jegyezte meg a szállodaigazgató – időben kellene erről döntést hozni, mert egy szálloda nem tud visszanyitni egyik pillanatról a másikra. Kell legalább két hét jól célzott marketingkampány, hogy a potenciális vendégek lássák, nyitva van az adott szálloda. Arra is kell legalább ennyi idő, hogy az összes alkalmazott újra fogadóképessé tegye az egész komplexumot. Fontos lenne tudni, hogy – akárcsak tavasszal – érvényben lesz-e majd az 50 százalékos létszámkorlát a vendégeknek, mert akkor valamit kezdeni kell azokon a helyeken, ahol rövid idő alatt efölé ugrik a foglalások száma. Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy a wellness- és fürdőrészleget meg szabad-e nyitni majd, hiszen egyes vendéglátóhelyek számára épp ezek jelentik a vonzerőt. Ők nem engedték el a dolgozói csapatot. Van, aki évtizedek óta náluk dolgozik, már csak ezért sem. És tudják azt is, hogy egy ekkora szállodában legalább fél év, mire profi lesz egy munkatárs, és mindent tud már, amit tudnia kell. Egy vadonatúj gárdával nekiállni a nyitásnak, amikor eljön az ideje – maga lenne a katasztrófa.
Az óvatos nyitást támogatja
Ha most hirtelen elengedünk mindenkit mindenhová, miközben a 65 éven felüliek és a veszélyeztetettek átoltottsága még alacsony, akkor többet ártunk, mint használunk a helyzetnek – mondja Harmati Judit. Kifejtette: ha a járvány számai rosszul alakulnak, megint következne a teljes bezárás, ami még ennél is hatalmasabb károkat okozna. Véleménye szerint először talán majd a kijárási tilalmat törlik el, esetleg engedni fogják a kávézók teraszainak nyitását, a szabadtéri lehetőségeket, később a mozik, színházak, múzeumok is fogadhatnak vendégeket, de szerinte a szállodák lesznek az utolsók a sorban (ismét).
Óriási veszteségek a szektorban
A tartalékok felélése – ez történik most. A fentebb részletezett költségek még azokat is megviselik, akik azért megfelelő tartalékokkal rendelkeztek. Bődületes következmény az is, hogy a vendéglátók jövőképe teljesen megingott. A turizmus és vendéglátás dinamikusan fejlődött Magyarországon, azon belül Egerben is, aztán egyszer csak történt valami, ami megállította az egészet. Nem a fejlődés folyamatát, hanem konkrétan az egész szektort. Emberek mennek tönkre. Harmati Judit azt mesélte: igyekszik folyamatosan kapcsolatban lenni az alkalmazottakkal, megbeszélni a problémákat, és amikor egy fiatal szakács azt mondja, hogy szúr a mellkasa, az nagyon intő jel. Van olyan kispapa is, akinek a CSOK-igénylését utasította vissza a bank, mondván „nem biztos megélhetés az a szektor, ahonnan érkezett a támogatásért”. Szomorú, hogy megkülönböztetik ezt az ágazatot, holott itt nem arról van szó, hogy mi nem akarunk dolgozni, hanem arról, hogy konkrétan nem engednek – és ez óriási különbség – tette hozzá a szállodaigazgató. A munkanélküliségi adatokra is kitért: eszerint torzíthatnak a számok, hiszen akiket tavaly elküldtek a vendéglátásból, hogy menjen munkanélkülire a bezárt hónapokra, azok most már be sem jelentkeztek a hivatalba, hiszen tudják, hogy maximum három hónapra járt a támogatás.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
