Lépjen kapcsolatba velünk

Önkényes útlezárásról beszélnek a tiltakozó pincetulajdonosok a Szépasszonyvölgyben

IMG

Önkényes útlezárásról beszélnek a tiltakozó pincetulajdonosok a Szépasszonyvölgyben

Ez a cikk több, mint 5 éve és 2 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek.

Önkényes útlezárást emlegetnek azok a Szépasszonyvölgyi pincetulajdonosok és Almási Pál utcai telektulajdonosok, akik azt sérelmezték, hogy egy vállalkozó – mint mondják – semmibe nézve a szolgalmi jogot, korábban lezárta a Kőkút utcai pincéjükhöz és telkükhöz vezető bekötőutat. Ez a feloldhatatlannak tűnő feszültség azóta sem szűnt meg, sőt, inkább nőtt a vállalkozó, a pincetulajdonosok és az önkormányzat között. Elmondásuk szerint ezzel az önkényes lezárással mintegy hatvan pincetulajdonos nem tud a megszokott módon eljutni az ingatlanjához, holott a szolgalmi jog megilletné őket. Az egyeztető fórumon a tulajdonosok mellett megjelent a körzet képviselője, a várost irányító Egységben a Városért Egyesület frakcióvezetője, a főépítész, majd később a rendőrség is.

Hétfő délelőttre a Kőkút utcába volt megszervezve az a helyszíni egyeztetés, amit a Szépasszonyvölgy-környéki pincetulajdonosok kezdeményeztek azért, mert elmondásuk szerint egy vállalkozó lezárt egy bekötőutat, amin keresztül korábban autóval tudtak eljutni a pincéjükhöz.

A helyszín a régi rendőrségi lovardaként ismert épület és annak környéke. Ezt az ingatlant és a hozzá tartozó területet vásárolta meg korábban az ügyben érintett vállalkozó, akinek telkén keresztülvezet az a bekötőút, ami a Kőkút utca fölötti, több száz éves pincesor, illetve az Almási Pál utcai telkek felé jelent szabad bejártást a tulajdonosoknak. Vagyis jelentett a közelmúltig.

Itt már nem lehet áthajtani. A vállalkozó a lezárt út helyett egy másik útra irányítja a pincetulajdonosokat.

A pincetulajdonosok korábban az önkormányzathoz fordultak, ahonnan azt a választ kapták, hogy az elkerítés jogszerűen történt meg, ezért a kérdés tisztázása érdekében a hétfői egyeztető fórumra Császár Zoltánt, a körzet képviselőjét és önkormányzati biztosát is meginvitálták, akit elkísért Földvári Győző, az Egységben a Városért Egyesület frakcióvezetője és Kacsó János főépítész is. Az egyeztetésen ott volt a vitatott kerítést és kapukat felhúzó telek tulajdonosa is. A helyszíni beszámolók szerint a fórum több alkalommal is parázs vitába torkollott, így bár ígéretek igen, megnyugtató rendezési javaslat nem született az ügyben.

Az ügyet némileg tovább mélyíthette az is, hogy a járvány miatt novemberben életbe lépett, a gyülekezésre vonatkozó szabályok vélhető megsértésének indokával a rendőrség is megjelent a helyszínen. A jelenlévők közül többen is szándékosságot sejtenek a hatóság megjelenésében, ami szerintük nem, hogy előremozdítaná a közös párbeszédet, újabb feszültségeket szülhet az ügyben.

Szabó Sándor, mint az egyeztetést a pincetulajdonosok többszöri kérésére kezdeményező szervező az Eger Híreknek elmondta, a gyülekezésre vonatkozó szabályokat betartották azzal, hogy a helyszínen tartózkodó emberek közül mindenki szájmaszkot viselt, illetve ügyeletek a védőtávolság betartására is.

A lezárt út másik vége. Háttérben a Kőkút utca.

Szabó Sándor a fórum összehívásának okáról szólva elmondta, hogy a műemléki pincesor megközelítése évtizedek óta azon az úton történt meg, melyet a vállalkozó még decemberben kerítéssel és kapukkal zárt el, ezért szükségét érezte a környékbeli ingatlanok tulajdonosaival, és az önkormányzat képviselőivel történő nyílt párbeszédnek. Kiemelte, hogy amíg az érintett területen működött a rendőrségi lovarda, az úttal semmi gondja nem volt az előző tulajdonosnak, aki a korábbi épületet úgy építette meg, hogy az átjárás szabadon biztosítható legyen.

Elmondta továbbá, hogy az önkormányzat korábban 200 millió forintot nyert a terület csapadékvíz-elvezetési problémáinak megoldására, ami egy terméskő burkolatú csapadékvíz elvezető műtárgy formájában került megvalósításra. Ezt a földutat, (majd később műtárgyat) használta évtizedeken át körülbelül 50 pince és telektulajdonos közútként, egészen a decemberi elkerítésig bezárólag. Ezt bizonyítja az is, hogy az azóta lezárt út kiépített közvilágítással rendelkezik.

A műemléki pincék megközelítése eddig két útvonalon volt lehetséges. Ebből az egyik került lezárásra. A másik, a jelenlegitől nagyjából 50 méterre található út legvégén egy magánvállalkozó bevonásával épült egy igen nagy meredekségű köves út, amin a legfelső szinten található pincék csak nehezen közelíthetőek meg, főleg rossz időjárási körülmények között.

A lezárt út helyett, most egy nagyjából 50 méterre lévő bekötőutat használhatnak a pincetulajdonosok. Jobb oldalon a zöld kerítéssel elzárt telek északi oldala látható a Kőkút utca felől.

Szabó Sándor emlékeztetett, hogy korábban a földhivatali nyilvántartásban szolgalmi jog volt bejegyezve arra a területre, amit addig útként használtak, ez viszont a térképekre és a tulajdoni lapokra nem volt átvezetve, ezért a tulajdonos erre hivatkozva záratta le az utat. A pincetulajdonosok között felmerült az a lehetőség is, hogy ha az önkormányzat nem tudja kisajátítani a mintegy 3 méter széles utat, akkor azt vásárolják meg ők, maguk. Szabó Sándor szerint ez a vállalkozó számára is egy jó megoldás lett volna, de a végső döntés az volt, hogy a megvásárlás helyett a szolgalmi jogot szeretnék visszakapni a pince és telektulajdonosok, mivel nem mindenki engedheti meg magának azt, hogy beszálljon a költségekbe, ezért megnyugtató megoldás nem született a kérdésben.

Az ügyben korábban nyilatkozó önkormányzati sajtóreferens szerint a kisajátításra nem volt fedezet.

Szalay Andrea akkor azt közölte: a magántulajdonban lévő ingatlanon a közlekedés korábban az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett átjárási szolgalom alapján történt, így vizsgálandó a szolgalmi jog elbirtoklása az érintett tulajdonosok részéről. Ez bírósági hatáskörbe tartozik. A szabályozási terv az érintett ingatlant útként jelöli ki a jövőre nézve, az esetleges későbbi kisajátítás illetve útépítés az önkormányzat költségvetési lehetőségeinek függvénye. Ugyanakkor ezen célra idén fedezet nem állt rendelkezésre. E körülményekről a kérelmező több alkalommal tájékoztatást kapott.

Szabó Sándor kiemelte, hogy 2014-ben, még az előző városvezetés az út nyomvonalában tervezte meg a csapadékvíz-elvezetőt, ezért az, mint „felszíni csapadékvíz-elvezető műtárgy” van bejegyezve a vállalkozó tulajdoni lapjára, így neki erre szolgalmi joga van. Szerinte ott hibázott az önkormányzat hogy elfelejtette azt „átjárási- és csapadékvíz elvezető útként” bejegyezni. Szabó szerint a vállalkozó ezt a hibát kihasználva kerítette el az utat. A pincetulajdonosok tehát azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat a korábbi mulasztását pótolva jegyeztesse be az útra az átjárási szolgalmi jogot is, ezzel visszaállítva az eredeti állapotokat.

Itt lehetett korábban behajtani a pincesor és az Almási Pál utcai telkek irányába. Mint látszik, a közvilágítást még nem távolította el az önkormányzat.

A „felszíni csapadékvíz-elvezető műtárgy” egy olyan útként, közlekedésre használható műtárgy, ami terméskőből épül és a funkciója az, hogy a csapadékvizet annak közepén elvezesse. Ilyen útból számtalan található az egri dűlőkben.

Egy másik résztvevő, Árvai Sándor pincetulajdonos az Eger Hírek kérdésére elmondta: szüleivel együtt van ott pincéje, ő például csak a lakatot ment cserélni, amikor látta, hogy valami tiltakozás-féle kezdődött, akkor szembesült a helyzettel. Beszámolója szerint gyalog éppen le lehet jutni a pincékhez, de oda nagy tételben kell szőlőt szállítani, illetve el onnan a bort, így a tulajdonosokat ellehetetleníti a vállalkozó, aki a bekötőutat lezárta.

Azt már egy másik telektulajdonos, Dr. Vass Miklós jegyezte meg, hogy „egyetlen ember nem mehet szembe a többségi akarattal” – ez az összegyűlt embereknek kifejezetten tetszett. Másrészt bemutatott számtalan tulajdoni lapot, amin szerepel az úthasználat szolgalmi joga. Azaz – véleménye szerint – teljesen jogszerűtlen azt az utat lezárni.

A történelmi pincesor legfelső szintje ezen a meredek úton közelíthető meg.

A pincetulajdonosok azt mondják: ha a Földhivatal, vagy az önkormányzat követett el hibát, nekik is kell helyreállítani a dolgokat. Ők pedig nem fognak leállni alkudozni, hogy megvegyenek kb. 150 négyzetméternyi területet egy vállalkozótól, miközben azon az úton nekik mindig is joguk volt közlekedni.

Az ügy tehát itt vélhetően még korántsem ér véget, így amint új információkkal rendelkezünk a Szépasszonyvölgyi történelmi pincesor megközelítésére vonatkozó egyeztetések alakulásáról, arról az elsők között igyekszünk majd beszámolni olvasóinknak.

A szolgalmi jog

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.

A telki szolgalom tartalma lehet valamilyen használat, vagy éppen attól való tartózkodás. A használat terjedelme a telki szolgalomhoz igazodik, azonban nem terjedhet ki a dolog egészére. Mértékét a szerződésnek, a telki szolgalmat létrehozó bírósági ítéletnek, hatósági határozatnak meg kell jelölnie.

A szolgalmi-használati jogokat a 25/2013.(IV.16.) VM rendelet szerint a földhivatalok a térképi nyilvántartás részeként kezelik.

Google Hírek

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!

Továbbiak Közélet kategóriában

Legfrissebbek

Szavazás

Ön támogatna egy előrehozott önkormányzati választást?

Betöltés ... Betöltés ...
adatforrás:

Legtöbbet olvasott

#hashtag-ek

Miniszterelnoki kabinetiroda
FEL
EgerHírek
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.