Az Esterházy János emlékév alkalmából március 3-án 17 órától szentmisét mutat be Pawel Cebula atya Egerben, a minorita templomban, Esterházy János boldoggá avatásáért. A Trianon után Csehszlovákiába szakadt felvidéki magyarság kiemelkedő politikai vezetője volt ő, 1939-ben tevékenyen részt vett a lengyel menekültek magyarországi befogadásában.
Ünnepi szentmise keretében nyitották meg a szlovákiai Komáromban január 6-án az Esterházy János Zarándokközpont, a Pázmaneum Társulás és a felvidéki magyar nyelvű Mária Rádió, a Mirjam Rádió által közösen meghirdetett Esterházy-emlékévet. Kiss Róbert nagyszombati püspöki helynök és Lépes Lóránt, a felvidéki magyar nyelvű Mirjam Rádió igazgatója mutatta be a szentmisét, amelynek keretében megnyitották a mártír gróf, Esterházy János születésének 120. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet.
A Trianon után Csehszlovákiába szakadt felvidéki magyarság kiemelkedő politikai vezetőjeként, majd Prágában és Pozsonyban parlamenti képviselőként tevékenykedett a két világháború közti, küzdelmekkel és megpróbáltatásokkal teli időszakban. Esterházy azon túl, hogy a „keresztény hit buzgó megvallója és az üldözöttek önfeláldozó és bátor védelmezője volt”, a legnagyobb veszélyek közepette sem félt felemelni szavát mindennemű jogtiprás ellen. Annak ellenére, hogy személye folyamatos támadások kereszttüzében állt, sohasem szűnt meg hirdetni a közép-európai (s elsősorban a magyar–szlovák) sorsközösség és kiengesztelődés fontosságát.
A keresztény társadalmi tanítás elveire épülő politikai küzdelmei mellett 1939-ben tevékenyen részt vett a lengyel menekültek magyarországi befogadásában. 1942-ben a pozsonyi parlament képviselői közül egyedül ő utasította el nyíltan a szlovákiai zsidóság deportálását kimondó törvényt. Ezt követően számos üldözött zsidó életét mentette meg azzal, hogy Magyarországra menekítette őket, amiért a Gestapo körözte, s a nyilasok is letartóztatták.
Kereszténysége és magyarsága miatt 1945 után neki is üldöztetés és a szenvedés jutott osztályrészül. Miután tiltakozott a csehszlovákiai magyarokat a Beneš-dekrétumok miatt érő jogfosztás és üldözés ellen, letartóztatták, a Gulágra hurcolták, majd távollétében Pozsonyban kötél általi halálra ítélték. Négyéves szovjet kényszermunka után tért vissza Csehszlovákiába, ahol halálos ítéletét kegyelemből életfogytiglanra változtatták.
Esterházy tizenkét évig szolgálta népét hivatásából fakadóan keresztény politikusként, majd tizenkét évet kellett raboskodnia kommunista börtönökben, tüdőbajtól sújtva, súlyos szenvedések közepette. Hosszú évekig tartó börtönkálvária után, 1957. március 8-án, a szentség jegyében halt mártírhalált a morvaországi Mírov börtönében. Az életét és szenvedését vezeklésként Istennek felajánló Esterházy János halála után a hatóságok még földi maradványait sem voltak hajlandóak kiadni hozzátartozóinak.
Tragikus történetéről évtizedeken át tartó kényszerű elhallgattatás után csak a rendszerváltást követően lehetett beszélni. Temetésére csak halálra ítélésének hetvenedik évfordulóján kerülhetett sor, végakaratának megfelelően szülőföldjén, a zoboralji Alsóbodokon. Életművének tényszerű feltárása után, 2019-ben Krakkóban megkezdődött boldoggáavatási eljárása. Tisztelői a jelenleg is folyamatban lévő eljárást és Isten szolgája lelki testamentumának megvalósítását a 2021. január 6-án online megtartott ünnepi szentmise keretében megnyíló Esterázy-emlékév eseményeivel és imáival is szeretnék lelkiekben támogatni és megerősíteni – írta a Magyar Kurír.
Az Ezterházy János emlékév alkalmából március 3-án 17 órától szentmisét mutat be Pawel Cebula atya Egerben, a minorita templomban, Ezterházy János boldoggá avatásáért. A szertartást a Szent István Rádió élőben közvetíti és nyomon lehet követni a Szent István Televízió Facebook-oldalán is.
Nyitókép forrása: felvidek.ma
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
