Lépjen kapcsolatba velünk

Mit jelent a böjti időszak? – Koós Ede atya válaszol

E1

Mit jelent a böjti időszak? – Koós Ede atya válaszol

Ez a cikk több, mint 5 éve és 3 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek.

Mit jelent a böjt? Hogyan tehetjük magunkat szabadabbá a böjt által és a fogyasztói társadalomban hogyan tudjuk megvalósítani az étkezés visszafogását? Az egri Lajosvárosi plébánián jártunk, ahol Koós Ede atyát kérdeztük a Hamvazószerdától Nagypéntekig tartó önmegtartóztatásról.

„Javában benne vagyunk már a 2021-es év nagyböjti időszakában.” – emlékeztetett Koós Ede. „A nagyböjt kezdete mindig kötődik a Húsvét napjához, hiszen a húsvét ünnepe mozgó ünnep. Ennek megfelelően Húsvét vasárnapjától szoktunk visszaszámolni 46 napot. Így jutunk el ahhoz a szerdai naphoz, amelyet Hamvazószerdaként ismerünk.” – fogalmazott.

Miért pont 46 napot kell visszaszámolni?

Az a szokás alakult ki, hogy 40 napig kell tartania a böjti időszaknak Húsvét vasárnapja előtt, viszont a vasárnapokat nem számoljuk. Tehát a hat vasárnapot nem számoljuk, így 40 napig böjtölünk.

Miért nem tartoznak bele a vasárnapok?

Mert Krisztus Urunk feltámadása óta, ami Húsvét vasárnap hajnalában történt, az egyházban minden egyes vasárnapon a feltámadásra emlékezünk. Gyakorlatilag ez minden vasárnap megjelenik; mondhatjuk, hogy minden egyes vasárnap egy kis húsvét.

Forrás: nepujsag.net

Hamvazószerda előtt van Húshagyókedd. Mi a két nap között az alapvető különbség?

A Hamvazószerdát megelőző időszak az úgynevezett farsangi időszak. Hivatalosan az egyház nem jegyzi a liturgikus évében a farsangi időszakot, de mivel együtt élünk az adott társadalommal, népcsoporttal, ezért mi is figyelembe vesszük ezen eseményt. Tulajdonképpen ez egy téltemető időszak lenne, amely vidámságot hoz. Alig várjuk már szinte a tavaszt ekkor. Húshagyókedden általában még szoktak rendezni nagyobb összejöveteleket, ahol még egy utolsót esznek az emberek. Jóllaknak, mondván, hogy kezdődik másnaptól a böjti időszak. Magyarán ez az a kedd, amikor még utoljára ehetünk húst.

„Természetesen a katolikus egyház fegyelme sokat változott az évszázadok során.” – mondta el az Eger Híreknek Koós Ede„Nem arról van szó, hogy Hamvazószerdától egészen Nagypéntekig egyáltalán nem szabad húst fogyasztanunk. Többnyire csak a pénteki napokat érinti a szigorú böjt, vagyis hogy akkor kell igazán önfegyelmet gyakorolnunk, mármint húsfogyasztás tekintetében.”

A 40 nap különleges szám a Szentírásban, akár az Ószövetségben, akár az Újszövetségben.

Ez az elvonultság emlékeztetnie kell bennünket Jézus Krisztus 40 napos pusztában való elvonulására, mielőtt a tanítást elkezdte volna. Ugyanígy a zsidók számára 40 évig tartott amíg a pusztán keresztül elértek a tejjel, mézzel folyó Kánaánba. Például Mózes 40 napos tartózkodására is emlékeztethet bennünket, amikor a a Sínai-hegyen megtárgyalta az Úristennel azt, hogy hogyan kell rendeznie az Istennel és az emberekkel a kapcsolatot. Ennek tartalmát később kőtáblába is foglalta. Tekinthetjük ezt egyfajta útnak, amelynek van egy célja. Sok a megkísértés a 40 nap alatt. A kísértésekre nemet kell mondanunk, tehát erősnek kell lennünk.

Imádság, böjt és alamizsna a legfontosabb ebben az időszakban.

Az alamizsna kiemelten fontos, ilyenkor tartós élelmiszer adományokat gyűjtünk a plébánián. Szeretném kiemelni, hogy amikor adakozunk, akkor ne csak azon személyeknek adjuk, akik megérdemlik, hanem mindenkinek aki rászorul. Tehát ne érdem szerint adakozzunk, hiszen minden rászorulónak szüksége van élelmiszerre.

Szerdánként és péntekenként keresztúton vesznek részt a hívő emberek. Ezenfelül a fájdalmas rózsafüzért imádkozzuk és más egyéb jámbor, pietisztikus cselekedeteket hajtunk végre.” – emelte ki a plébános.

A járványhelyzetre való tekintettel a miséket online közvetítésen keresztül követhetjük nyomon. Böjtölni valójában otthon kell, tehát ez egyfajta elvonultságot jelképez. Régen nem volt ritkaság, hogy az emberek egy nap csak egyszer ettek. Manapság azt szoktuk betartani, hogy egy nap csak egyszer lehet jóllakni. Nagyböjt péntekjein csak húst nem szabad ennünk.

Arra buzdítom a híveket, ha jót szeretnének cselekedni, akkor egy kiló tartós élelmiszert juttassanak el a településükön vagy a lakókörnyezetükben élő rászorulók számára, mivel a központi tartós élelmiszer gyűjtést most felfüggesztették a járvány miatt – tette hozzá Koós Ede, a Lajosvárosi plébánia plébánosa.

Google Hírek

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!

Továbbiak Egyház kategóriában

Legfrissebbek

Szavazás

Ön támogatna egy előrehozott önkormányzati választást?

Betöltés ... Betöltés ...
adatforrás:

Legtöbbet olvasott

#hashtag-ek

FEL