Az Eger Hírek olvasói észrevételeik során sokszor megosztják dilemmájukat portálunkkal, melyek lényege: ha elfogadják a felajánlott kelti vakcinák egyikét, akkor egyes uniós tagországok megtagadhatják-e beutazásukat arra hivatkozva, hogy ezen oltásoknak nincs EU-engedélyük. Miközben persze a legfőbb cél az élet megóvása, tehát az első, hogy oltani kell, ez vitán felüli. Sokakban azonban ott motoszkál a kétség: mi lesz, ha egyszer majd utazni szeretnének. Reméljük, hogy Duda Ernő professzor véleménye megnyugtatja olvasóinkat.
Az előrejelzések szerint nyár elején már óriási mennyiségek állhatnak rendelkezésünkre a legkülönbözőbb, ma még be sem vetett vakcinákból. Ha a dolgok úgy alakulnak – ez egyébként nem tűnik ésszerűnek, sem valószínűnek –, hogy az orosz vagy kínai oltás elfogadásával gondok adódnának, akkor sem történik nagy baj. Ha nem is biztos, hogy ingyen, de az először beadott (és a betegségtől megvédő) keleti oltás után nyugodtan kaphatunk „nyugati” vakcinát is, nyilván orvosi ellenőrzés mellett.
Kis túlzással elmondhatjuk tehát, hogy az első dózissal a lehető leggyorsabban megvédjük magunkat, a másikkal pedig javítjuk a hatékonyságot – és eleget is tehetünk mindenféle szabályoknak.
De lássuk, miként vélekedik minderről a szakember!
A különböző vakcinák együttes alkalmazásával lehetne a legnagyobb védettséget elérni – vélekedik Duda Ernő, a szegedi egyetem immunológus-, genetikusprofesszora.
Az ideális megoldás az lenne, ha az AstraZeneca első oltását kombinálnák a Szputnyik V elsőjével vagy a Janssen vakcinájával. De az összes vakcina esetében is igaz, hogy az első oltás olyan mértékű védettséget ad, hogy az emlékeztető oltást akár el is lehetne hagyni – mondta Duda Ernő az Indexnek.
Szerinte
a keresztoltás jobb, mint ha ugyanabból a típusból adnak be egy második adagot.
Nem lát abban veszélyt, ha egy vektorvakcina után második oltásként egy alegység-, vagy RNS-alapú oltóanyagot adnának be.
Arról is beszélt, hogy a Janssen egyadagos vakcinája hatékony lehet, szerinte az AstraZenecáéból meg a Szputnyikból is lehet, hogy elég lenne egy adag, mert az első oltás a koronavírus és a vektorvírus ellen is elkezd immunizálni, így a második már nem tud olyan nagy pluszhatást kifejteni.
Emiatt Duda Ernő már januárban azt javasolta, hogy tolják ki a második adag beadásának az időpontját, és használják el a rendelkezésre álló vakcinakészleteket. Mindenki, aki életében immunizált már, tudja, hogy az immunrendszert felpörgető emlékeztető oltást nem napra pontosan a 21. vagy a 28. napon kell beadni.
Mindegy, hogy három hét vagy három hónap múlva adom a második oltást.
Azért ragaszkodna a Pfizer a 21. naphoz, mert a gyártó a sokáig tartó, nagyon költséges klinikai vizsgálatok során ezt jelölte meg mind a 30 ezer ember számára, akiket bevontak a kutatásba, s ezért erre vállaltak később garanciát. A két hét korai lett volna, a hat pedig az időfaktor miatt sok, ezért a hármat választották” – mondta a professzor.
Úgy látja,
nagyon sokáig nem fog már mutálódni a vírus,
és bár kialakulhatnak a mostaninál is ragályosabb mutációk, de a betegség jellegét ez nem változtatja meg, csak a fertőzőképességét. Szerinte a mutánsok ellen is megvédenek az oltások, mert a T-sejtes immunválasszal is le lehet gyűrni a fertőzést.
Forrás: Infostart, Index
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
