Az Eger Hírek munkatársa ma „érintettként” kísérhette végig az egri kórházban kialakított egyik oltóponton a vakcinák beadásának folyamatát. Mindeközben több történetet, véleményt is hallott a fegyelmezetten várakozók között, persze maszkban, a kellő távolságot betartva.
A helyszínen Gagarin űrrepülésének 60. évfordulójához közeledve stílusosan – bár nem ennek okán – az orosz Szputnyikkal oltották a megjelenteket, ami legalábbis azt jelképezte, hogy az oltás segítségével egy biztonságosabb, nyugodtabb világba repíti az embereket a védelmet jelentő szer.
A nagyjából 50-60 év közötti regisztráltakat 10 percnyi várakozás után rendezték sorba a kórházi épülettel párhuzamosan – az új érkezők természetesen tudták, hogy a sor végére kell bandukolniuk – így alig 20-25 perc alatt jutottak be az emberek a meleg előcsarnokba, onnan pedig szintén szakaszosan engedték be őket a folyosóra, ahol a kitöltött űrlap leadása után immár ülve várták ki, hogy szólítsák őket. Ez mindösszesen nagyjából 50-60 perc volt.
A várakozás közben azonban érdekes és elgondolkodtató sztorikat meséltek egymásnak, annál is inkább, mert sokan októberben kisebb-nagyobb tünetekkel már átestek a fertőzésen. Feltűnt, hogy az október volt a leggyakrabban elhangzott időszak, emlékezzünk, addig szinte nem is viseltünk maszkot az utcán, és volt még tanítás is. Hallhattuk, hogy valaki egy hatnapos túra első napján észlelte a tüneteket, és így csinálta végig a kirándulást, de kiderült: a legtöbb fertőzés ezekben a hetekben zajlott, méghozzá rokoni, baráti összejövetelek, utazások, vendégeskedések során.
A nem reprezentatív adatokon alapuló párbeszédekből kitűnt az is, hogy ők maguk vagy például a fővárosban élő rokonaik gyakran kapták el a vírust, hiszen egy viszonylag nyugodt nyár volt mögöttünk, az iskola elkezdődött, az angol vírus pedig még nem volt sehol, vagy legalábbis nem tudtunk róla.
A sorban állók tájékozottsága feltűnő volt, szinte mindent tudtak az új hírekről, bár ne feledjük, hogy a csoport regisztrált, tudatos, és jól tájékozott emberekből állt, másképp nem lettek volna ott, de ami a lényeg: ők akarták az oltást, sőt türelmetlenül várták.
Egy idő után már arról folyt a szó, mi lesz, ha beoltanak minden regisztrált jelentkezőt, ott lesznek a „vakcina hegyek”, de nem lesz elég átoltott honfitársunk az áhított nyájimmunitás eléréséhez.
Többen egyszerűen kötelezővé tennék a védekezést, mondván, a közösség érdeke az első. Volt időszak, amikor ez mentette meg a gyermekek tízezreinek életét, és például az Egyesült Államokban, mikor meglátták a mellettem álló úr gyerekkori oltási könyvét, az orvos elismerően azt kérdezte: melyik országból érkezett?
Mások a kényszert nem tartják megengedhetőnek és jogszerűnek sem, de szerintük is erős ösztönzésre van szükség: állításuk szerint, ha majd nem mehet meccsre, vagy a sörözőbe valaki a barátaival, meggondolja, hogy beadatja-e az oltást magának. Más azt vetette fel, hogy ha egy oltást megtagadó állampolgár mégis megbetegszik, akkor ne a társadalombiztosítás pénzéből fizessék a kezelését.
Maga az oltóanyag beadása tényleg egy pillanat volt. Volt, aki megkérdezte a korábban terjedő hírt, igaz-e, hogy „az orosz vakcina esetén hetekig nem ihat alkohol tartalmú italt”, ám kiderült, hogy ez kamu. Persze az oltás után azért nem mulatni mentek az emberek, hiszen még csak dél volt. Húsz perc biztonsági pihenő következett egy teremben, de volt olyan is, aki sámlival érkezett, és inkább a szabadban töltötte ezt az időt.
Szikrázó napsütésben mégiscsak jobb, amúgy meg voltunk már zárt helyen eleget.
Betöltés ...
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
