Magyarországon az EU-n belül egyedüliként oltanak már öt különböző vakcinával, jövő héttől pedig forgalomban lesz a hatodik is. A magyar oltási program sikeressége nagyban köszönhető annak, hogy a kormány időben megkezdte a tárgyalásokat a keleti vakcinák gyártóival, emiatt pedig nemcsak az európai uniós közös beszerzésből, hanem Oroszországból és Kínából is érkeznek megbízható, hatásos és hatékony oltóanyagok. Az origo.hu cikkének segítségével megmutatjuk, hogy mire érdemes odafigyelni a különböző vakcinák esetében.
Itthon jelenleg a Pfizer-, a Moderna-, a Szputnyik V, a Sinopharm- és az AstraZeneca-vakcinákat használják, jövő héttől pedig ezek mellé érkezik az egydózisú Janssen-vakcina is.
Ezeket érdemes tudni a vakcinákról
A védőoltás beadása oltási terv alapján történik a kijelölt oltópontokon. Az oltóorvos az oltást megelőzően kérdőív segítségével kikérdezi és megvizsgálja az érkezőket, majd az oltás beadásáról is minden esetben ő dönt.
A vakcinák elősegítik, hogy az immunrendszer antitesteket és a vírus ellen ható vérsejteket termeljen, így nyújtson védelmet a Covid-19 ellen.
A vakcina által biztosított védelem ideje még nem ismert, meghatározása folyamatban van a jelenleg zajló klinikai vizsgálatok során.
Szintén érdemes tudni, hogy egyik vakcina sem cserélhető fel más Covid-19 elleni oltóanyagokkal.
Ha valakinél jelentkezik oltás utáni reakció, azt jelentheti az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek vagy a nemzeti Népegészségügyi Központnak.
Az alábbi táblázatban megtekintheti a legfontosabb tudnivalókat a különböző oltóanyagokkal kapcsolatban:
| Pfizer/BioNTech | Moderna | AstraZeneca | Szputnyik V | Sinopharm | |
| Típus | mRNS | mRNS | Adenovírus-vektor | Adenovírus-vektor | Elölt teljes vírus |
| Okoz-e betegséget? | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem |
| Hány adag szükséges? | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
| Hány nap a különbség a két oltás között? | 35 nap | 28 nap | 12 hét | 21 nap | 28 nap |
| Hány éves kortól? | 16 | 18 | 18 | 18 | 18 |
| Kaphat-e oltást, aki átesett a betegségen? | Három hónappal az igazolt fertőzés után | A teljes gyógyulást követően igen | A gyógyultak igen | A gyógyultak igen | A gyógyultak igen |
| Kaphat-e oltást, aki krónikus betegséggel rendelkezik? | Igen, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó kontraindikáció | Igen, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó kontraindikáció | Igen, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó ellenjavallat | Bizonyos krónikus betegségek esetén az orvos dönt | Az oltóorvos dönt ebben az esetben |
| Beadható-e együtt másik védőoltással? | Legalább 4 hetes időközzel | Legalább 14 napos időközzel | Legalább 14 napos időközzel | Legalább 14 napos időközzel | Legalább 14 napos időközzel |
| Várandósság | Várandósoknak is adható | Várandósoknak is adható | Várandósság alatt az oltás ellenjavallt | Várandósság alatt az oltás ellenjavallt | Várandósság alatt az oltás ellenjavallt |
| Szoptatás | Akik kockázati csoportba tartoznak, igényelhetik az oltást | Akik kockázati csoportba tartoznak, igényelhetik az oltást | Akik kockázati csoportba tartoznak, igényelhetik az oltást | Szoptatás alatt az oltás ellenjavallt | Szoptatás alatt az oltás ellenjavallt |
| Milyen mellékhatások (oltási reakciók) várhatóak? | fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén, émelygés | fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén, émelygés | fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén, émelygés | érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, fejfájás, fájdalom, rossz közérzet, orrdugulás, orrfolyás, láz esetleg bőrmelegség az injekció beadásának helyén, étvágytalanság, hányás, szédülés | érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, fejfájás, fájdalom, rossz közérzet, orrdugulás, orrfolyás, láz esetleg bőrmelegség az injekció beadásának helyén, étvágytalanság, hányás, szédülés |
Érkezik a Janssen is
A magyar hatóságok februárban engedélyezték a Janssen-vakcinát, ami itthon a hatodikként kapta meg az engedélyt. Egy hónappal később egyébként az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) is jóváhagyta, és forgalmazásra ajánlotta az oltóanyagot.
A Janssen-vakcinának egyik nagy előnye, hogy szemben más cégek gyártmányaival, egy dózisban kell beadni. Az oltást a Johnson & Johnson tulajdonában lévő belga Janssen Pharmaceuticals fejleszti, és a vektorvakcinák csoportjába tartozik. A vakcina a koronavírus legfontosabb fehérjéjét, az immunválaszt kiváltó fehérjetüskéket a szervezetünkkel készítteti el. Ebben némileg hasonlít a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-oltásokra, ám míg az utóbbiaknál a tüskék elkészítéséhez szükséges instrukciókat RNS (ribonukleinsav) molekula hordozza, addig a belga kutatók DNS-be (dezoxiribonukleinsavba) csomagolták a vírusfehérje tervrajzát.
A fehérjetüskét kódoló gént a szakértők adenovírusokba ültették, ezek lesznek a vektorok, vagyis a génhordozók. Az adenovírusok olyan kórokozók, amik általában enyhe, megfázásszerű tüneteket okoznak. A Janssen kutatói egy módosított adenovírust, az Ad26-t jelölték ki a koronavírus génjének szállítására. Ezt követően a vírusrészecskét úgy módosították, hogy be tudjanak ugyan jutni a sejtekbe, de ott ne sokszorozódjanak, és ne ártsanak.
A fehérjetüske génjét hordozó adenovírus előbb a sejtfelszínhez kötődik, majd a sejt belsejébe kerül. Itt a sejtmaghoz vándorol, amibe bejuttatja az általa szállított genetikai anyagot. A DNS által kódolt információk úgynevezett hírvivő RNS-be (mRNS) íródnak át. Az mRNS végül a riboszóma nevű sejtszervecskéhez kerül, ahol megtörténik a fehérjetüske legyártása. A fehérjetüskék végül beindítják az immunrendszer működését, és kialakul a védelem.
Az adenovírus-alapú vakcina nem egy ismeretlen technológia, ilyen jellegű oltóanyagokkal már évtizedek óta folynak kísérletek. A szintén a Janssen által fejlesztett, 2020-ban engedélyezett Ebola-vakcina is ezen a módszeren alapul. Ugyancsak adenovírusokat használnak a Szputnyik V és az AstraZeneca koronavírus-vakcinákban is.
A vakcina összességében 66 százalékos védelmet nyújtott a Covid-19-betegség mérsékelt és súlyos formáinak, és 85 százalékost a legsúlyosabb tünetek kialakulása ellen az Egyesült Államokban és hét másik országban végzett teszteken. Ez ugyan elmarad más oltóanyagoktól, azonban a Janssen nagy előnye, hogy a szállítás és a tárolás során nem kell fagyasztani.
Forrás: origo.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
