Mirkóczki Ádám megígérte. Megvalósult. Igaz nem nálunk, hanem Gyöngyösön és Hatvanban.
A már-már utópisztikusnak tűnő felvezetés után sok egri szeme csillanhatott fel, de gyorsan vissza is hullottunk az ellenzéki rögvaló talajába. Bár a választási vállalás egyértelműen hangzott:
Egerben is lesz a költségvetésből elkülönítve egy rész, az úgynevezett részvételi költségvetés számára,
egyelőre úgy tűnik, hogy ez a sokaknak talán nem túl ismerős kifejezés továbbra sem lesz életünk egyik – igazán demokratikus – lehetősége.
De mi is ez a hangzatos választási vállalás, amelyből (persze nem egyedüliként) ezúttal sem lett semmi?
- A részvételi költségvetés ötlete a brazíliai Porto Alegrében indult hódító útjára 1988-ban. Azóta nem csak az öreg kontinens számos országában és azokon belül több nagyvárosban, de Amerikában is egyre több önkormányzat különíti el a büdzsé egy szeletét, hogy arról közösségi kezdeményezés után közösségi döntéssel, a közösség érdekeit szolgáló beruházásokat valósíthassanak meg.
- Madridban külön weboldal fogja össze az ötleteket és segíti a közös gondolatok megvalósulását.
- Bologna városában a kerékpárutak útvonal-tervezésében is nagy szerep jutott a közösség erejének.
De közelebb, hazánkban is találunk számos példát, bár úgy tudjuk sehol sem volt választási vállalás.
- Budafok, Nagytétény és Budatétény például lakossági ötletek alapján évi 100-100 millió forint értékben valósíthat meg különböző fejlesztéseket. Év végén egy játszótér korszerűsítése fejeződött be, míg a legújabb, megvalósításra váró projekt egy sokak ötletén alapuló családi park, egy igazi közösségi tér. És a hangsúly ezen van. Többek ötletén, majd közös döntésén alapuló beruházások a város költségvetéséből.
- Hatvanban március elején a lakosság dönthetett arról, hogy az erre a célra elkülönített 100 millió forintot mire költi. Letehették voksukat kedvezményes terményvásár mellett, de támogathattak játszótér-, vagy útfelújítást, kerékpárúthálózat-bővítést, nyilvános illemhely építését is.
- Gyöngyösön például a gyongyos.hu portál egyértelmű feltételeket fogalmazott meg, levezetve az eljárásrendet, illetve egyes projektek megvalósíthatóságára fordítható keretösszegeket. Ott a folyamat az alábbiak szerint zajlik:
Javaslattétel – Bárki küldhet javaslatot, akár többet is, papíralapon és online is. Fontos, hogy:
• A javaslatok az önkormányzat hatáskörébe tartozzanak. Egy javaslat lehet bármilyen jó, nem lehet megvalósítani, ha az önkormányzatnak nincs hozzá megfelelő jogköre.
• Egy javaslat 200 ezer és 2 millió forint közé eső összegből megvalósítható legyen. Ennek oka, hogy több ötlet is megvalósulhasson, azonban az sem jó, ha túlzottan szétaprózódik a keret.
• Olyan javaslatok valósuljanak meg, amelyeknek a következő években számottevő fenntartási költsége nincs.
• Egy javaslat, illetve annak a megvalósulása ne egy-egy szűk csoport, hanem a városi közösség hasznára váljon.
Szavazás – A lakosság szavazással dönt, a legtöbb szavazatot elnyert javaslatokat pedig az önkormányzat valósítja meg. Minden lakos három-három projektre szavazhat.
Az Európai Ifjúsági Költségvetés (mert ilyen is létezik) Fehér Könyve igen könnyen érthetően mutatja be, miről is van szó.
A részvételi költségvetés egy demokratikus vita- és döntési folyamat, valamint egyfajta részvételi demokrácia, amelyben az átlagember dönt arról, hogy hogyan költsék el a városi költségvetés egy részét. A részvételi költségvetés lehetővé teszi, hogy a lakosság azonosítson, megvitasson és prioritizáljon közpénzből támogatásra kerülő projekteket, és felhatalmazza őket arra, hogy valós döntés hozzanak a pénz elköltésének módjáról. A módszer folyamatait jellemzően úgy alkotják meg, hogy bevonják azokat is, akik általában kimaradnak a közösségi szerepvállalás hagyományos módszereiből (például alacsony jövedelmű lakosok, a városban nem állandó lakhellyel élők és a fiatalok).
Ez persze nem jelenti azt, hogy ha minden választópolgár ingyen sört szeretne kortyolni a város közkutjaiból, így is lesz. A projekteknek ugyanis önkormányzati hatáskörbe kell tartozniuk, hogy mindezeket kellő jogkörök megléte mellett tudják elindítani, engedélyeztetni, kivitelőt választani, majd megvalósítani.
Jó lenne ez nekünk?
Pár éve Brazíliában készült egy nyolc várost felölelő átfogó esettanulmány, amely a részvételi költségvetés sikereit és kudarcait vizsgálta. A kiértékelést követően közgazdász szakemberek egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy a részvételi költségvetés eredménye gyakran a közpénz igazságosabb elköltése, nagyobb vezetőségi átláthatóság és számonkérhetőség. Abban csak bízni tudunk, hogy nem ezért van folyamatos parkolópályán az ügy Egerben…
Ez is érdekelheti
Oroján Sándor: a polgármester nem egyeztet a 825 millió forint kormányzati támogatás sorsáról – videó
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
