Szeptemberben kezdődnek a munkálatok, mintegy kétmilliárd forintból. A statikusok szerint számításokkal nem igazolható, hogy az épület jelen formájában áll, már össze kellett volna dőlnie. Most megmentik.
Szeptemberben elkezdődik a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság felújítása, amely Magyarország egyetlen épségben maradt középkori ciszterci apátsági temploma, benne hazánk egyik legrégebbi templomi orgonájával. Rudolf Mihály építész, a projekt vezetője a Szent István Televíziónak a fő feladattal, a templom felújításával kapcsolatban elmondta: anyagmintát vettek az oszlopokból, a Budapesten végzett vizsgálatok után pedig a statikusok egybehangzóan azt állapították meg, hogy jelen formájában számításokkal nem igazolható, hogy áll az épület, már össze kellett volna dőlnie. Egy egyszerű közintézmény esetében könnyű feladat lenne ezek megerősítése, de itt egy szakrális helyről van szó – utalt a munkák bonyolultságára a szakember.
Elmondta azt is, hogy a fő funkció továbbra is a liturgia, a hitélet kiszolgálása lesz, de emellett hangsúlyt fektetnek arra is, hogy turisztikai attrakcióként is megfelelő legyen a templom és környezete. Aki ellátogat jó lenne, ha vissza is járna egy-egy koncertre, kirándulni, s ha már ott van, talán beül a padok közé elmélkedni, imádkozni, aztán részt venni a szentmiséken is – hangzott el a tv felvételében. A templomot körül lehet majd járni, a turisztikai cél mellett ez is szolgálja a hitéletet, hiszen így körmenetet is lehet tartani.
A most is álló fogadóépületet kibővítik, illetve építenek egy másikat is, amelyben kialakítanak egy többcélú termet. Ott helyet kap az orgona, illetve egy kiállítótér is, ahol az egyház barokk értékeiből, például unikálisnak mondható, barokk gyóntatószéket is bemutatnak. Lesz raktár, hiszen évente egyszer refektóriumként funkcionál majd a terem, az oda érkező mintegy 180 pap kiszolgálásához pedig székek és asztalok kellenek. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom főoltára is átkerül, a két mellékoltár marad a helyén. Az új épület pincéjében mosdókat alakítanak ki, ezzel megszűnnek az eddigi diszkomfortos állapotok, és fontos ez azért is, mert az eddiginél lényegesen nagyobb látogatószám fogadására készül az Egri Főegyházmegye.
A Szent István Televízió Rudolf Mihállyal készített beszélgetése, bámulatos képekkel, drón-felvételekkel itt megtekinthető:
A Bélapátfalvai Ciszterci Apátság
Az egykori ciszterci apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben, a pilisszentkereszti ciszterci monostor filiájaként. Az alapító püspök a Bél nemzetség Eger környéki uradalmi területeiből és azok jövedelmeiből adományozott a kolostornak, kiegészítve a Tiszánál három halastóval. A történeti adatok tanúsága szerint a templom építése meglehetősen elhúzódhatott – írja az apátság honlapja.
Ott a teljes történet olvasható: az építkezést megszakította a tatárjárás, ami magában a templomban azonban nem okozhatott nagymértékű pusztítást, ekkoriban a kutatás jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy csak főfalainak nagy része állt még. Így a keleti oldalon a főszentély, talán a hármas ablakkal, az északi keresztház az oromfal magasságáig, a nyugati homlokzat a rózsaablak vállának magasságáig. A déli, kolostor felőli oldal valószínűleg szintén bizonyos magasságig felépülhetett, de lévén, hogy a déli mellékhajó teljes egészében 18. századi, és a főhajófal gótikus, erről jelenleg nem sokat lehet tudni. Az épület ekkoriban még boltozat nélkül állhatott, majd 1246-ban történik említés a templom Szent Tamás kápolnájáról.
Az 1289-es a kun belháborúk közepette Kun László seregei felégették az apátságot, ezért az apát kérésére a király a helyreállításra a Poroszlón lévő tiszai vám jövedelméből a nagyobb só szállító szekerek után négy darab kősó értékét, a kisebbek után pedig két dénárt engedélyezett az apátságnak. 1383-ból is van építési adat, mikor is az apátfalvi jobbágyoknak a templom építkezéseihez tizenhét szekérre való fát kellett beszállítaniuk.
A 15. század végére az apátság fokozatosan elnéptelenedett. 1503-ra a perjellel együtt három szerzetes, 1508-ban pedig öt szerzetes élt itt. A monostor falai beomlottak, és a templomot is kedvére pusztította az idő.
Kisvártatva 1534-ben Perényi Péter református várkapitány elfoglalta az egri püspöki birtokot. Majd halála után 1548-ban I. Ferdinánd szerezte meg az egri püspöki javadalmat és Bélháromkutat, amely 1678-ban az egri káptalan, majd 1700-ban I. Lipót rendeletére az egri papnevelő intézet tulajdonába került. Húsz év múltával már ismét romos állapotban volt.
1737-ben kezdődött a barokk kori helyreállítás Erdődy Gábor egri püspök támogatásával, amely több periódusban zajlott. A felszentelésre csak 1745-ben került sor.
Az épület műemléki falkutatását Szakál Ernő kőszobrász restaurátor végezte el 1953-54-ben, illetve 1960-61-ben.
A templom déli oldalán álló monostor romjait 1965-ben tárták fel, és akkor is titkok sorozatára derült fény. Megtalálták – többek között – a közel 800 év előtti vízvezeték elemeit.
A belső tér úgy hat, mintha maga a kőbe foglalt ciszterci szabályzat lenne. A legszükségesebbre való korlátozás, minden hiúság elhagyása, a világosság, a méltóság, fenség és komolyság előtérbe helyezésével.
Kimagasló értékű a későbbi barokk korból származó Szent Imre oltár, de itt található honunk legrégibb templomi orgonája is, amelyet rangos hangversenyek alkalmával is megszólaltatnak orgonaművészeink. A barokkos hullámvonalú orgonakarzat mellvédje a felújítások alkalmával nyerte mai formáját, hasonlatosan a különlegesen szép XVI. Lajos stílusában kivitelezett szószék, bibliai történetek domborműveivel.
Az apátság fenséges megjelenésével fennen hirdeti Szent Bernát hitvallását, amely ekként hangzott: „Lángolj és világíts! Csak lángolni kevés, csak világítani hívságos semmiség. Lángolni és világítani: ez maga a tökéletesség!”
Fotók: http://belapatfalvaiapatsag.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
