Bár egy kisebb faldarab még állt az előző évszázadban a falu melletti sziklán, mostanra valóban semmi nem maradt a csodás épületből. A modern technikának köszönhetően azonban láthatjuk, milyen is volt ez az Egerhez közeli vár.
Ugyan néhány évvel ezelőtt elgondolás született a vár részleges helyreállításáról, a tervről egyelőre nem sokat tudni. Ezúttal a 3D-grafikára mutató Balla Marianna, Szarvaskő polgármestere osztotta meg a közelmúltban. A leírás szerint a Telekessy István Virtuális Emlékpark munkájának eredményéről van szó, melyet Boros András és Kárpáti János készített.
Az alkotás erre a linkre kattintva tekinthető meg.
Az egykori vár közvetlenül Szarvaskő község felett északra magasodott, függőleges oldalú sziklás gerincen. A sziklahegy gerincének teteje a nyugati végén alig 2–3 m széles volt. A déli, délkeleti oldalát függőleges sziklatörés határolja. Északnyugat felől a gerinc pár métert kevésbé lejt, és csak ezután következik a függőleges letörés a Pyrker út felé. Északkeleti végén a gerinc kb. 15 m-re kiszélesedik. Ezt a gerincet az északnyugati oldalon kb. 10 m-rel szélesítették meg, és így alakult ki a belső vár alapterülete, amelynek hossza 68 m, szélessége a délnyugati végénél kb. 14 m, az északkeleti végénél pedig kb. 26 m volt. A vár alapjának északkeleti és délnyugati végénél még ma is találhatók falmaradványok. A vár délkeleti végénél pedig még ma is jól látható a kör alakú nagytorony alapjának maradványai, amelyek kb. 10 m mélységig nyúlnak le a függőleges sziklafal rései közé. A torony belső átmérője kb. 3,5–4 m volt. Szarvaskő várának két kapuja volt. A külső kapu a felvonóhíd alatt, a belső kapu, vagyis a nagykapu a felvonóhíd felső végénél volt. Egyes források szerint volt még egy harmadik kapu is, de ennek pontos helyét nem lehet tudni.
A belső várban a leltárak és egyéb leírások alapján a következő építmények, házak, helyiségek voltak: háromemeletes pince, nagy torony a vár délkeleti szélén, kis torony a vár délnyugati végén. Volt a várban az intézőnek háza, a várnagynak, alvárnagynak és az őrségnek lakása. Volt konyha, sütőház, kápolna, saját belső kútja, vendégháza, füstölője, malma és börtöne is. Kezdetben csak belső használatra, de később súlyos bűnelkövetőket is tartottak itt zárva. A vár melletti Akasztódomb eredeti neve Akasztófadomb volt, és ez a helynév is arra utal, hogy itt törvényes kivégzéseket is tartottak. Az 1242. évi mongol hadjárat a Bükköt is megtépázta. IV. Béla elrendelte, hogy az egész országban, az arra alkalmas helyeken, az erre képes uraságok, földbirtokosok, püspökök várakat építsenek, ahová szükség esetén a lakosság bemenekülhet, és ott biztonságosan védekezhet. 1242-ben a törvény alapján, Bél nembéli Kilit egri püspök kért engedélyt a királytól vár építésére. Az engedélyt IV. Béla 1248-ban adta meg Lampert püspöknek, (ugyanis Kilit püspök 1245-ben meghalt), hogy a Kerekku (Kerekkő) vagy Fyzerkew (Füzérkő) helyeken sziklavárat építsen. Az irodalmi források alapján 1261 és 1295 között építették. IV. Béla 1261. évi adománylevele még nem említi, de az egri káptalan 1295. évi határjáró okmánya már megnevezi.
A vár fenntartása érdekében és az itt szolgálatot teljesítő várőrség élelmezésére, az egyes közeli községeket a püspök-földesúr a várhoz csatolta, és így alakult ki Szarvaskő váruradalma amelyhez Bakta, Bátor, Bocs, Deménd, Fedémes, Kerecsend és Szarvaskő-alja települések tartoztak. Az ezekben a falvakban élő jobbágyok a sziklavár urainak adóztak, robotoltak, hosszú évszázadokon át. A vár uradalmi központ lett. Az egri püspök szarvaskői váruradalmához 213 porta tartozott – írja a WikiPedia.
Fotók: https://studhist.blog.hu/
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
