Kiemelkedő nemzeti értékként került a Magyar Értéktárba a magyar kocsizás és fogathajtás kultúrája. A felterjesztőt, az egri Fülöpné Mátyus Zsuzsannát kérdeztük erről a kiemelkedő sportról.
Új elemekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár, a Hungarikum Bizottság előző heti ülésén. A Magyar Értéktárba került a magyar kocsizás és fogathajtás, amelynek kultúrája világhírű, és nemcsak nemzeti kulturális érték, de a világon egyedülálló eszköz-rendszerrel, és stíluselemekkel büszkélkedhet. A Magyar Lovassport Szövetség első osztályú bírója fogathajtó sportban Fülöpné Mátyus Zsuzsanna, aki egyben az utánpótlás szövetség kapitánya, a fiatal lovaknál, gyerek, fiatal és junior hajtókategóriában.
– Milyen apropóból született meg a beadvány?
– Ennyire magyar és ennyire nemzeti érték, mint a fogathajtás, nem sok van. Igaz ez az eszközrendszerére, a komplett kultúrájára, muszáj értékként képviseltetni. Három stílusban hajtanak a világon, a többiek valahogy jobban megbecsülik a sajátjukat, ideje, hogy ez nálunk is így legyen. 1933-ban született az első igazán nagyszabású könyv a témáról, ami azóta is fontos a területen. Azóta a sport átalakult, egyes területeken viszi magával a hagyományait, egy szinten azonban feléli ezeket. Pedig fontos lenne, hogy megbecsüljük a kocsi- és szerszámgyártókat, ne műanyag eszközöket használjunk például. Ne adjuk fel nemzeti hagyományainkat. Nem biztos, hogy mindig az új és nyugati dolgok a jók.
– Sokrétű hagyomány ez, napestig beszélhetnénk a részletekről.
– Ó, bizony! Kezdve például a kocsik stílusával: felismerhető az is, hogy mely birtokon alakult ki. A Lázár-fivérek ezekkel a hazai kocsikkal világversenyeket tudtak nyerni, miért kellene bizonygatni, hogy a nyugati kocsik jobbak? Vagy a műanyag eszközök, ahogy már említettem. A bőrt és rézveretet nyilván macerásabb, időigényesebb tisztítani, de akkor is. Vagy vegyük azt, hogy kilenc (!) őshonos lófajtánk van. És mégis van, aki azt bizonyítaná be nekünk, hogy csak a nyugat-európai fajták alkalmasak ezekre a lovassportokra? Nem, nem lehet mindent egységesíteni. Egyébként nemzetközi szinteken is felvetették már ezeket a gondolatokat neves szakemberek, világbajnokok, edzők. Én is azt mondom, nem szabad hagyni, hogy a fogathajtás mint sport elveszítse a tradícióit. Olyan értékeink vannak szíjgyártásban, kerékgyártásban, szárvezetésben, amelyek egykor forradalmasították a világot, ezt nem szabad elfelejtenünk, meg kell őriznünk!
– Már az értéktárba kerülés is pozitív fejlemény, de bízom benne, hogy más dolgokat is lehet említeni, amik jó hírek a lovak világából.
– Így van. Sokszor megmutatkozik, hogy az értékeinkkel gazdálkodni kell, és szemmel láthatjuk ezeket akár a nemzeti, tehát kisebb versenyek körében, akár különböző fesztiválok vagy világtalálkozók alkalmával. Most jártam Keszthelyen, ott például nagyon szép gyűjteményt állítottak össze a fogathajtás kultúráját bemutatandó, a világ sok tájáról. Kicsit fel kell rázunk az embereket, hogy jobban becsüljék meg, ha birtokukban van valami érték, hagynunk kell valamit a jövő nemzedékre a régi, szép világból, abból az időből, amikor a mívesség még jelentett valamit.
– Manapság egy autó csak használati eszköz, de a megemlített múltban egy kocsi sokkal több volt használati tárgynál.
– Nagyon gazdag a kocsijaink tárháza, és vannak népiesek is, a szekerek, mindennapi munkaeszközök voltak, de egyúttal sokkal többet jelentettek annál. A bölcsőtől a sírig kísérték tulajdonosukat. Azzal vitték őket a keresztelőre, felnőttként azzal végezték munkájukat, végül azzal vitték a temetőbe is, tényleg végig kísérték az ember életét. Szeretnénk, hogy ezek az eszközök élő értékként legyenek jelen a mai világunkban is.
A Hungarikum Bizottság döntéseiről
Új elemekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár – jelentette be az agrárminiszter a Hungarikum Bizottság ülését követően a múlt héten. Elmondta, az eddigi 79 hungarikum mellé három új került a bizottság döntése értelmében: a szentesi paprika, a magyar cifraszűr és a hagyományos fejfák a Kárpát-medencében. Nagy István hangsúlyozta, a hungarikumok a magyar értékeket, a magyarság kiemelkedő teljesítményét ismerik el.
V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos elmondta, a bizottság döntése értelmében három kiemelkedő nemzeti érték került a Magyar Értéktárba. Köztük a magyar kocsizás és fogathajtás, amelynek kultúrája világhírű, és nemcsak nemzeti kulturális érték, de a világon egyedülálló eszköz-rendszerrel, és stíluselemekkel büszkélkedhet. A komáromi vár és erődrendszer történelmi jelentősége mellett olyan építészeti alkotás is, amely a közép-európai erődépítés mára egyetlen megmaradt kiváló eleme. Bekerült a Magyar Értéktárba a komáromi szekeresgazdák hagyománya is, amely a mai napig élő tradíció – mondta a miniszteri biztos.
Az egri kezdeményező köszönetet mond
Fülöpné Mátyus Zsuzsanna a Facebook-oldalán azt írta: köszönöm a bizottság döntését, V. Német Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosnak. Köszönöm a munkám során kapott biztatást és támogatást: Majtényi Lászlónak a Vas Megyei Közgyűlés Elnökének és családjának, Lázár Vilmosnak a Magyar Lovassport Szövetség Elnökének, Medgyesi Gergely Árpádnak a Hortobágyi Nonprofit Kft. igazgatójának, Szepesiné Mátyus Eszternek, testvéremnek és családjának, Ballagó Edit verseny bíró társamnak, Fülöp Istvánnak, férjemnek és családomnak. Köszönöm a fogathajtók népes táborának. A legnagyobb hála és köszönet édesapámnak, Mátyus Viktornak – írta Fülöpné Mátyus Zsuzsanna.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
