Az egri hivatásos tűzoltó-parancsnoksággal együttműködési megállapodással rendelkező önkéntes tűzoltó egyesületek tagjai számára szervezett képzést az egri katasztrófavédelmi kirendeltség megbízott tűzoltósági felügyelője, Sas Dániel tűzoltó százados.
Az erről szóló írás a Katasztrófavédelem című online magazin legfrissebb számában jelent meg. A cikkben Nagy Csaba tűzoltó főhadnagy arról számolt be, hogy az oktatások elméleti és gyakorlati felkészítésekből álltak, emellett roncs- és favágási gyakorlatokat is tartottak. A tréningeken elsősegélynyújtási ismereteket is oktattak, ezeket az órákat Keskeny Attila tűzoltó zászlós, az egri hivatásos tűzoltóság kárhelyszíni elsősegélynyújtó végzettséggel is rendelkező disaster medic-je tartotta. A képzéssorozat hat állomásán összesen majdnem száz önkéntes vett részt – tette hozzá a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóreferense.

„Az oktatássorozatot szeptemberben kezdtük el, az önkéntesek nagyon örültek a kezdeményezésnek, az első perctől fogva fogékonyak és együttműködőek voltak. Fontos, hogy felkészültek legyenek, hiszen sok településünkön ők érnek ki először a káresetekhez. Minden oktatáson jelen volt egy hivatásos egység Egerből, Pétervásáráról vagy Füzesabonyból, valamint a bélapátfalvai önkormányzati tűzoltóság is részt vett az oktatássorozatban. Ezek a találkozások kiváló alkalmak voltak arra, hogy a hivatásos, az önkormányzati és az önkéntes tűzoltók közötti jó kapcsolatot tovább mélyítsük.” – mondta a százados. Az első oktatást Füzesabonyban, a következőt Bükkszéken tartották, ott a lakóépületek tűzvédelmére, az épületekben keletkezett tüzek oltására, a szén-monoxid-mérgezéses balesetekre és az elektromos hajtású gépjárművekkel kapcsolatos mentésekre fókuszáltak. A következő felkészítés a műszaki mentési szituációs begyakorló gyakorlat volt.

„Az egyik legfontosabb mozzanat a mentési gyakorlat volt, sajnos volt honnan meríteni. Számos alkalommal szimuláltunk olyan balesetet, amely a való életben korábban már bekövetkezett, a hivatásos és önkéntes tűzoltók közösen, feszítővágó eszközzel szedték darabjaira a sérült járművet” – mesélte a százados. A gyakorlaton az önkéntesek megismerhették azokat a vágási pontokat, amelyek egy gyors mentésnél a legfontosabbak, továbbá meghallgathatták azokat a jellemző problémákat, amelyek a műszaki mentést nehezítik. Egy tetejére borult autót sokkal nehezebb áramtalanítani, továbbá sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a jármű rögzítésére is azért, hogy a beavatkozás közben az ne tudjon elmozdulni. A sérültek mozgatása is bonyolultabb feladat, továbbá nagyobb veszélyt jelent a szállított rakomány és a kifolyt üzemanyag is.

A képzések Szilvásváradon és Recsken folytatódtak, és novemberben zárultak le. A bükkszéki, terpesi, kompolti, nagyúti, füzesabonyi bélapátfalvai, verpeléti, nagyvisnyói, szilvásváradi, bodonyi, parádi, recski önkéntes tűzoltók, az Agria Speciális Mentő- és Tűzoltócsoport tagjai és a bélapátfalvai önkormányzati tűzoltóság állománya vett részt az oktatásokon. A szakmai előadásokon a sűrített levegős légzőkészülék használata is kiemelt figyelmet kapott, a ma tűzoltóit ennek az eszköznek a szakszerű ismerete teszi képessé arra, hogy veszélyes gázzal telített helyiségekbe is be tudjanak hatolni, például egy szén-monoxiddal telített fürdőszobából ki tudjanak menteni egy eszméletét vesztett embert, vagy egy mustgázzal telített pincéből kihozzanak egy bajbajutottat. „A települések önkéntesei jellemzően helyzeti előnyben vannak a riasztásokat követően, nagyon jól ismerik községük helyi sajátosságait. Számos beavatkozás alkalmával bizonyították, hogy ezek az ismeretek nagyban befolyásolhatják a mentések, tűzoltások sikerességét. Tisztelet jár az önkénteseknek, akik a saját szabadidejükben, önkéntesen erősítik településük biztonságát, mentőtűzvédelmét” – zárta gondolatait a tűzoltósági felügyelő, és olvasható mindez a Katasztrófavédelem magazinban.

Fotók: Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltség
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!















