A Bűnmegelőzési Alosztály vezetője, Kocsis Irén Mária rendőr alezredes és munkatársa hétfőn Egerben, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon tartott tájékoztatást az utóbbi időben elterjedt csalásokról.
Elhangzott, hogy az e-mailen, SMS-en és telefonon keresztüli csalások nagyon gyakori visszaélési formákká váltak. Ezek célja, hogy az elkövetők a pénzintézetre, bankra hivatkozva csalják ki a számla vagy bankkártya birtokos személyes adatait, internetbanki belépéshez szükséges azonosítót, biztonsági kódot, jelszót vagy bankkártya adatokat.
Gyakori az is, hogy valamilyen alkalmazás telepítésére igyekeznek rávenni a kiszemelt áldozatot, ami egy adatlopó képességekkel felruházott vírus, aminek a telepítése után az áldozat minden adatához hozzáférnek.
A legújabb „trend”, hogy a csalók banki alkalmazottnak, leggyakrabban banki ügyintézőnek kiadva magukat, telefonon hívják fel a kiszemelt áldozatokat és különböző ürügyekkel igyekeznek őket rávenni, hogy a számítógépükre, mobil eszközeikre telepítsenek vírusirtó alkalmazást. Az egyik leggyakrabban alkalmazott „vírusirtó” alkalmazással, annak telepítése után az áldozat minden adatához hozzáférnek.
A legendák, amivel a kiszemelt sértetteket felhívják az ál banki alkalmazottak rendkívül változatosak, azonban mindegyikben közös, hogy a bank nevében adnak tájékoztatást az áldozat számlájával kapcsolatban, például meghiúsult internetes vásárlás, hekker támadás, gyanús tranzakció, szokatlan pénzmozgást észleltek stb. Ennek kapcsán ajánlják fel, mint a bank alkalmazottja, a „vírusirtó” alkalmazás telepítését, amihez távsegítséget is biztosítanak. Telefonon keresztül adják az instrukciókat, a kiszemelt áldozat lépjen be a netbankjába, diktálja a telefonjára érkező „biztonsági” kódokat, és míg a telepítés zajlik már meg is csapolták a sértett számláját.
Bármilyen ürüggyel, legendával hozakodnak is elő, bármilyen elnevezésű „vírusirtó” alkalmazás telepítését javasolják, a céljuk mindig ugyanaz, megszerezni a hozzáférést a kiszemelt áldozatok kártya és számla adataihoz, az internetbanki belépési adataikhoz (ha a sértett nem rendelkezik ilyennel, akkor köttetnek vele), az internetbanki aktív tranzakciók hitelesítő kódjaihoz, rendelkezést szerezni a számlájuk és pénzük felett.
Az elmúlt rövid időszakban, Heves megyében is többen váltak a magukat banki ügyintézőnek kiadó csalók áldozatává. A lakosság még mindig nincs hozzászokva, felkészülve az ilyen jellegű „támadásokra”, a legtöbb emberben fel sem merül, hogy, amennyiben valaki hivatalos szervre, pénzintézetre hivatkozik, az akár csaló is lehet, és nincsenek eléggé felkészülve a védekezésre sem.
Forrás: police.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
