A rákellenes küzdelem világnapja február 4., ugyanis a párizsi első rákellenes világkongresszus résztvevői 2000. február 4-én írták alá a kór elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot. A világnap többek között arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a rák elleni küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem a társadalom közös ügye is.
Mit tehetünk mi a rák ellen, mit tehetünk a halálos betegség ellen?
Tegyünk felajánlást önmagunkért és családunkért, környezetünkért pl. a dohányzás elhagyásával, az alkoholfogyasztás csökkentésével, rendszeres mozgással, helyes táplálkozással és legfőképpen a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétellel.
A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) 22 éve Párizsban tartotta első rákellenes világkongresszusát, résztvevői aláírták a rák elleni világméretű összefogásra felszólító deklarációt. A legfontosabb célnak a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos tévhitek eloszlatását, az általános ismeretek növelését és a megelőzési lehetőségek megismerését jelölték meg. Ma azt mondanánk az egészségműveltség szintjének emelését, az egészségértést, a prevenciós lehetőségeket, az életmódváltást és segítségükkel tudjuk növelni az egészségben eltöltött évek számát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018. évi adatai szerint minden 6. haláleset rákbetegség miatt következik be. A rák a második vezető halálok a keringési betegségeket követően. 2015-ben az EU-ban 1.3 millió ember vesztette életét rákbetegség következtében. Ez az összes halálozás 25,4 százaléka volt.
Ami szomorú , több mint figyelmeztetés és mindenképpen cselekvést kíván, az EUROSTAT adatai szerint 2015-ben Magyarországon (EU-ban) haltak meg legtöbben tüdő- és vastagbél rákban. A World Cancer Research Fund korábbi, 50 országra kiterjedő vizsgálata hazánkat a rák által negyedik legsúlyosabban érintett országként tartotta számon, a vizsgált országok közül Magyarországnál csak Ausztráliában, Új-Zélandon és Írországban magasabb a megbetegedések aránya.
OECD tavaly végzett felméréséből kiderült, hogy Magyarországon évente 32-33 ezer ember hal meg rákban, ami arányaiban a legrosszabb adat a világszervezet országai között. Míg Európa más országaiban inkább csökken a rákos megbetegedések és a rák miatti halálozások száma, addig hazánkban a megbetegedések száma 2001 óta közel másfélszeresére nőtt. Míg 2001-ben 75 ezer, addig 2017-ben már 100 ezer rákos beteget regisztráltak – a lakosság több mint egy százalékát.
Statisztikailag bizonyítható, hogy a rák kialakulása erősen összefügg az egészségtelen táplálkozással, a dohányzással és az alkoholfogyasztással, ez az egyes országok közötti különbségekből is kitűnik. A dél-európai országokban sokkal ritkább például a bél-, a prosztata-, főként a hasnyálmirigy- és a gyomorrák, mint Európa keleti és északi részein, ami nagyrészt az állati zsírban és vörös húsokban szegényebb, halakban, fehér húsokban, friss zöldségekben és olívaolajban gazdag mediterrán diétának köszönhető.
Sajnos a legtöbben még mindig csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már komolyabb tünetek jelentkeznek, ha már valóban súlyossá vált az állapotuk – a rák esetében ilyenkor sokszor már késő.
A korai felismerés kiemelt fontosságú, a szűrés életet menthet!
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
