A Bródy Sándor Könyvtár idén ismét megrendezi a Kápolnai csata emléknapját. 2022. február 24-én, csütörtökön 14.30 órától a Fájdalmas Anya (Hatvani) temetőben Kápolnai csata hőseinek emlékművénél és Cserey Ignác honvéd ezredes sírjánál tartanak megemlékezést, majd koszorút helyeznek el a könyvtár emléktáblájánál.
A megemlékezésen közreműködnek az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium tanulói és a Budai 2-ik Honvédzászlóalj és 1-ső Hatfontos Gyalogüteg hagyományőrzői.
Részletes program:
14.30 Gyülekező a Fájdalmas Anya (Hatvani) temető főbejáratánál
Megemlékezés a Kápolnai csata hőseinek emlékművénél és Cserey Ignác sírjánál
16.00 Koszorúzás a könyvtár emléktáblájánál
16.30 „Gyönyörű elgondolni azt, ami nem lehetett.” – Szabadságharc 1848-49-ben Magyarországon
Előadó: Dr. Papp József tanszékvezető főiskolai tanár (EKKE)
Az előadás helyszíne a Bródy Sándor Könyvtár Böngészője – Eger, Kossuth L. u. 16.
A Kápolnai csata és a Nagypréposti palota
„Az épülethez kötődő legjelentősebb eseménynek a megismeréséhez be sem kell lépni az ajtón, mert arról az erkélytartó oszlopok szomszédságában látható, 1939-ben elhelyezett emléktábla szövege tájékoztat. Erről Eger kiváló ismerője, múltjának nagyszerű kutatója, Breznay Imre azt írja, hogy „adataim alapján kapott emléktáblát a nagypréposti lak.” A tábla szövege szerint „1849. február 26-án délben, az emeleti nagy teremben Lévay Sándor nagyprépost-kanonok vendégül látta Dembinski Henrik altábornagy-fővezért, Görgey Artur tábornok–hadtestparancsnokot és vezérkari főnökeiket Molnár Nándor őrnagyot és Bayer József századost. A Verpelétről ide hangzó ágyúdörgés hallatára innen siettek a kápolnai csata színhelyére.” (Kiss Péter nyomán)
A kápolnai csata rövid leírása
Magyar oldalról az 1849. januárban kinevezett új fővezér, a lengyel Dembinszky Henrik véget akart vetni a honvédseregek három hónapja tartó visszavonulásának. Terve szerint összevont sereggel akart lecsapni a Pestről elcsalt osztrák hadvezér, Ferdinand Windischgrätz főerőire. Az osztrákok azonban a vártnál előbb érték el a Tarna völgyét, így a csatára Kápolnánál 1849. február 26-27-én mindkét fővezér számára váratlanul került sor.
A nagyobb meglepetés Dembinszkyt érte, aki csapatait még nem tudta összevonni: a főparancsnoksága alatt álló három hadtest kilenc hadosztályából (mintegy 35 ezer ember) mindössze négy állt a Tarna vonalán, 17 ezer katonával. Ráadásul nem tartózkodtak csapataiknál a hadtestparancsnokok sem, és mire a hadállás központját képező Kápolnára érkeztek, csak a kialakult helyzettel szembesülhettek. A Kálnál harcoló Szekulits István vezette hadosztály és a Kápolnánál küzdő Máriássy-hadosztály még tudta tartani hadállásait, de a Poeltenberg-hadosztály Kerecsend felé visszavonulásra kényszerült. A jobbszárnyon a Verpelétnél állomásozó Dessewffy-hadosztályt a háromszoros túlerőben lévő császári csapatok Franz von Schlik altábornagy vezetésével kiszorították. Röviddel azután, hogy Schlik Verpelétnél megkezdte a harcot, a magyar állás kulcsát képező Kápolna ellen egy császári gyalogosdandár indult rohamra.
A magyar ütegek tüze ellenére az ellenség áttört a Tarna hídján. Elűzésükre Dembinszky több ellentámadást rendelt el, ám azok nem jártak sikerrel. A főparancsnok ezután maga állt csapatai élére: az olasz legénységű 16. Zanini gyalogezred 2. zászlóalját vezette támadásra, melynek sikerült is behatolnia a faluba, de a házakból olyan golyózápor fogadta, hogy a roham ismét elakadt. Sőt, a császáriak bekerítették a zászlóaljat. Mire a lázadók csapatai letették a fegyvert, Dembinszky könnyebben megsebesült, mégis sikerült elkerülnie a fogságba esést.
Kápolna a császáriak birtokába került, a vereséget szenvedett magyar hadsereg a Tisza bal partjára vonult vissza. Windischgrätz jelentése alapján Ferenc József császár abban a hitben, hogy ezzel az ütközettel megsemmisítették a magyar ellenállást, március elején kiadta az olmützi (oktrojált) alkotmányt.
CSEREY IGNÁC
Bardóc, Udvarhelyszék, 1806. ápr. 7. – 1897. jan. 4. Eger
1848. április végétől a nemzetőrség szervezésére felállított Országos Nemzetőri Haditanács Gyalogsági osztályának főnöke. Május második felétől közreműködik a Pesten alakuló 1. és 2. honvédzászlóalj szervezésében. Jún. 8- őrnagy, a 2. zászlóalj parancsnoka. Július közepétől részt vesz a délvidéki harcokban. Okt. 9 (1.)- alezredes az Erdélyben alakuló honvédzászlóaljak főfelügyelője (Dobay Károly ezredes utóda) Kolozsváron. Okt. 20- egyben a kolozsvári (8.) hadmegye parancsnoka. Dec. 31- az egyesített nagyváradi (6.) és kolozsvári hadmegye parancsnoka Nagyváradon. (Az itt levő és alakuló csapatok parancsnoka, egyben az újoncozás felügyelője.) E beosztásában 1849. máj. 25 (jún. 1.)- ezredes a szabadságharc végéig.
1849. nov. 15. Aradon golyó általi halálra, nov. 24. hét év várfogságra ítélik. 1852. június végén kegyelmet kap (Komáromból szabadul). 1867. Heves megye közgyámjává választják, a megyei Honvédegylet tagja. 1888-1896. a szabadságharc egykori honvédei számára létesített budai honvéd menház parancsnoka. † Eger, 1897. jan. 4.
Forrás: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=851, Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
