Oroszország megtámadta Ukrajnát

A csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”. Fontosnak nevezte, hogy a mai Ukrajna területén élő minden nép élhessen az önrendelkezés jogával.

Putyin a katonai művelet célját a helyi lakosság védelmében nevezte meg, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”. Kilátásba helyezte mindazok bíróság elé állítását, akik véres bűncselekményeket követtek el a békés lakosok, köztük orosz állampolgárok ellen.

Az orosz elnök fegyverletételre és hazatérésre szólította fel az ukrán fegyveres erők tagjait. Az esetleges vérontásért az „ukrán rezsimet” tette felelőssé. Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe. Leszögezte: Oroszország nem fogja megengedni, hogy Ukrajnának atomfegyvere legyen.

A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által hétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására való orosz szenátusi felhatalmazás  és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.

„A mai események nem azzal állnak összefüggésben, hogy meg szándékozzuk sérteni Ukrajna és az ukrán nép érdekeit, hanem azzal, hogy megvédjük magát Oroszországot azoktól, akik túszul ejtették Ukrajnát és megpróbálják felhasználni országunk és népe ellen” – mondta Putyin.

Az orosz katonai fellépést „önvédelemnek” nevezte az Oroszország ellen létrehozott „fenyegetésekkel” és „a jelenleginél is nagyobb csapás ellen”. Megértést és együttműködést kért az orosz lakosságtól. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved ellenében.

Ismételten veszélyforrásnak nevezte a NATO keleti bővítését és a szövetség katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határok felé. Nehezményezte, hogy a NATO harminc éve elutasítja Oroszország tárgyalási kezdeményezését az egyenlő és oszthatatlan európai biztonság elvéről.

Oroszország lezárta légterét az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös nyugati határa mentén

Oroszország március 2-ig lezárta légterét a polgári légi járművek számára az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös nyugati határa mentén – közölték csütörtökön az orosz légügyi hatóságok.

A döntést a polgári repülőgépek repülésbiztonságát fegyverek és katonai felszerelések használata miatt fenyegető nagyfokú veszéllyel indokolták. A légtérzárlat az ukrán és fehérorosz határ mentén minden magasságban érvényes. A tilalom az állami légi járművekre nem vonatkozik.

Az ukrajnai helyzet miatt csütörtökön, Moszkvában leállították a járatok közlekedését több dél-oroszországi repülőtérre, egyúttal közép-európai idő szerint 1 óra 45 perctől felfüggesztették a rosztovi, a krasznodari, az anapai, a gelendzsiki, az elisztai, a sztavropoli, a belgorodi, a brjanszki, az orjoli, a kurszki, a voronyezsi, a volgográdi és a szimferopoli repülőtér működését.

Korábban az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal honlapja számolt be arról, hogy Ukrajna felett korlátozták a polgári légi közlekedést a lehetséges fenyegetések miatt. Az Avianews című szakkiadvány arról számolt be, hogy Ukrajnában a harkivi és a dnyiprói repülőteret szerda estétől csütörtök reggelig lezárták.

Az oroszországi Belgorod megye és a Krím Ukrajnával határos területein csütörtökön tanítási szünetet rendeltek el. Kurszk megyében, az államhatár közelében, áttértek a távoktatásra. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében. A moszkvai tőzsde csütörtök reggel minden piacon felfüggesztette a kereskedést. Reggel a dollár árfolyama 2016 januárja óta először lépte át a 84 rubelt.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el és az annexiót Ukrajna területi épsége megsértésének tartja.

Tanítási szünetet rendeltek el Ukrajnával határos orosz területeken

Felfüggesztették az oktatást csütörtökön az oroszországi Belgorod megye és a Krím Ukrajnával határos területein, a Vlagyimir Putyin által elrendelt katonai műveletek miatt.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el és az annexiót Ukrajna területi épsége megsértésének tartja.

A moszkvai tőzsde csütörtök reggel minden piacon felfüggesztette a kereskedést.

Szijjártó: A legrosszabb forgatókönyv következett be

A háború a legrosszabb forgatókönyv – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök kora reggel a Facebookon közzétett bejegyzésében.

 A feladat most, mint mindig a magyar emberek biztonságának garantálása – olvasható a bejegyzésben.

„Kijevi nagykövetségünk működik, az Ukrajna területén tartózkodó magyarok számára rendelkezésre áll. A munkatársaim a helyszínen minden segítséget megadnak” – írta Szijjártó Péter.

Ezt követően élőben jelentkezett közösségi oldalán:

Magyarország álláspontja világos: Kiállunk Ukrajna mellett, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellettt – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter élő bejelentkezésében azt mondta: Magyarország minden olyan szövetségesi egyeztetésnek részese és része lesz, amelyek a koordinált válaszreakció megadásáról szóló döntésekre vonatkoznak.

A kormány legfontosabb feladata a magyar emberek biztonságának garantálása – hangsúlyozta a tárcavezető.

Az ukrán nemzeti gárda megkettőzte a nagykövetség védelmét. Az Ukrajnában tartózkodó magyar állampolgárokat arra kérte Szijjártó Péter, vegyék fel a kapcsolatot a nagykövetséggel.

Szakértő: Érdemes komolyan venni, amit az orosz elnök mond

Korábban is kellett volna, és továbbra is érdemes komolyan venni, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök mond – értékelt Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Horváth József szerint az vezetett idáig, hogy a korábbi oroszbarát vezetés lecserélődött. Az Egyesült Államok „erősen dolgozott” azon, hogy Ukrajna „leváljon” Oroszországról. Megkezdődött az ukrán haderő modernizációja is. Vlagyimir Putyin számára pedig elfogadhatatlan volt, hogy Oroszország közvetlen közelébe közepes hatótávolságú rakétát telepítsenek.

Kifejtette: a mostani precíziós művelet első órái a légi fölény megszerzéséről szólnak. Fontos a légitámaszpontok, lőszerraktárak kiiktatása, megakadályozandó, hogy Ukrajna további fegyverhez jusson.

Azt még nem látni pontosan, hogy mi az oroszok stratégiai célja – mondta Horváth József, de kiemelte: érdemes figyelni, amit az orosz elnök mond, kielemezni annak háttértartalmát. A szakértő szerint Vlagyimir Putyinnak nem érdeke, hogy Ukrajnát teljes mértékben elfoglalja. Ezzel a nemzetközi közösséget, az ukrán lakosságot is maga ellen fordítaná, továbbá olyan gazdasági kihívásokat jelentene, amelyeket az orosz belpolitika sem viselne el hosszú távon.

Horváth József szerint Oroszország célja a hidegháborús „finn példa”, hogy Ukrajna demilitarizált területként semleges maradjon.

Ifj. Lomnici: Jogilag nehéz megítélni a háborút

Jogi szempontból bizonytalanság van a mostani háború kapcsán, mivel a múltban több olyan esemény történt, amikor a nemzetközi jogot „félretették” – értékelt ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában nyilatkozva.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében.

A Századvég jogi szakértője felidézte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” helyzetét a minszki megállapodás rendezte. Rövid idővel az egyezmény után viszont kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, holott a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségben vannak az orosz ajkúak – hívta fel a figyelmet.

Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztése zajlik Ukrajnában. Ha ezek az állítások helytállóak, árnyalják a képet, miszerint egyoldalú háborús lépések indultak meg. Kérdés, hogy a háborús lépések mennyire élvezik az ottani területeken élők szimpátiáját, mennyiben érzi a lakosság úgy, hogy valóban az orosz állam védelmi fellépéséről van szó – vélekedett.

Kitért arra is, hogy ha közvetlen háborús övezetből érkeznek emberek a határra, jogilag megilleti őket a menekültstátusz. Ezért is fontos, hogy a menekültek fogadására a Magyar Honvédség felkészült – fűzte hozzá.

EU: Oroszországnak felelnie kell az „igazságtalan” támadásért

Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított „igazságtalan” támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell – jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában.

Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát.

Felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét.

Az EU folyamatosan egyeztet nemzetközi partnereivel, mindenekelőtt a NATO-val és a G7 csoporttal – tették hozzá.

A NATO válságtanácskozást tart

Válságtanácskozást tartanak a NATO 30 tagállamának a szövetséghez akkreditált nagykövetei csütörtök reggel az Ukrajna ellen intézett orosz katonai műveletek miatt – közölte az észak-atlanti szövetség egyik brit illetékese a Reuters brit hírügynökséggel.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára korábban élesen elítélte Oroszországot az Ukrajna ellen indított hadművelet miatt, amelyet az euroatlanti biztonság elleni súlyos támadásnak nevezett. Felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul állítsa le katonai akcióját, és tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

Kína szerint még nem zárult be teljesen az ajtó a békés megoldás előtt

Kína szerint még lehetőség van az ukrajnai helyzet békés rendezésére, a Kijevben állomásozó kínai nagykövetség mindazonáltal azt tanácsolta az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgároknak, hogy maradjanak otthon.

Röviddel az után, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, Csang Csün, Kína ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén úgy fogalmazott: „hiszünk benne, hogy az ukrán válság békés megoldásához vezető ajtó még nem zárult be teljesen, és nem is lenne szabad bezárni”.

Kína kijevi nagykövetsége csütörtökön a Wechat közösségi oldalán tett közzé figyelmeztetést az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárok számára. A felhívás szerint az ukrajnai helyzet egyre romlik, több városból jelentettek robbanásokat, és katonai akciók kezdődtek, ezért a biztonsági kockázat fokozódott. A különböző veszélyforrásokra – egyebek között a társadalmi rend várható felborulására – tekintettel a nagykövetség azt tanácsolta, hogy mindenki maradjon otthon, és tartsa magát távol az ablakoktól. Ugyanakkor óva intettek a pániktól, és összefogásra, egymás támogatására kérték a kínai közösség tagjait. Azoknak, akiket a hírek útközben értek, azt tanácsolták, hogy járművükre jól látható helyre helyezzenek ki kínai zászlót. Az ország elhagyására egyelőre nem tettek javaslatot.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében. Leszögezte, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.

Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.

A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Oroszbarát szakadárok megtámadtak egy Kijev ellenőrzése alatt álló várost

Oroszbarát szakadárok saját közlésük szerint megtámadtak csütörtökre virradóan egy várost, amely Kijev ellenőrzése alatt áll Luhanszk régióban – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

Scsasztija ellen az ukrajnai orosz hadművelet hajnali megkezdése után indítottak támadást. Vlagyimir Putyin orosz elnök a hadműveletre utasítást adó hajnali tévébeszédében azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”.

A másik szeparatista terület, a Donyec-medence térségének egyik szóvivőjére hivatkozva az orosz hírügynökség arról is beszámolt, hogy a szakadárok jelentős csapásokat mérnek az ukrán fegyveres erőkre a feleket elválasztó kelet-ukrajnai vonal mentén.

Az ukrán parlament megszavazta a hadiállapot bevezetését

Az ukrán parlament csütörtök reggel jóváhagyta a hadiállapot bevezetését az országban – számolt be az UNIAN hírügynökség.

A törvényhozás ülését nem közvetítették, a döntésről képviselők tájékoztattak a Telegram üzenetküldő portálon. Jariszlav Zseleznyak, a Hang párt frakciójának tagja azt közölte, hogy a hadiállapot bevezetését 300-an szavazták meg a 450 fős törvényhozásban. A parlament elé Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára terjesztette be a javaslatot. Előzőleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetben tájékoztatta az ország lakosságát a hadiállapot bevezetéséről.

A cikk frissül!

MTI/Magyar Hírlap

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!