A 2022-es esztendő az éppen 800 éves Aranybulla éve. A magyar emberek számára 1222 talán a legismertebb évszámok egyike, ám a II. András által kiadott királyi okirat történetiségéről már kevesebben tudnak, holott ezen alapul az az alkotmányos rendszer, amiben élünk – hangzott el a Líceumban március 17-től megtekinthető kiállítás megnyitóján.
Az Aranybulla volt az az első dekrétum, amely a korábbi, rendi, történeti alkotmányok után írásban rögzítette a magyar nemesség jogait, kiváltságait. Mindösszesen hét eredeti példány készült belőle és ezekből egy sem maradt fenn, de hiteles másolatok – az első ilyen 1318-ból – rendelkezésünkre állnak. Az évszázadok során az uralkodók természetes módon formálták, módosították az Aranybullát (ezek voltak az átiratok), ám rendre hitet is tettek mellette, tehát megerősítették az írásos dokumentum érvényességét. Mai Alaptörvényünkben is szerepel utalás az Aranybullára
– emelte ki Dr. Miskei Antal egyetemi docens, a kiállítás szöveges tartalmának szerzője.
Egri vonatkozások
A történész-oktató a kiállítást megnyitó bemutató előadásában rámutatott: Imre király Egerben bekövetkezett halálán, s azon túl, hogy testét a hagyomány szerint a várbeli székesegyházban helyezték nyugalomra, az Aranybullának szoros kötődése van a püspöki székhelyhez, Egerhez.
A dokumentumot kiállító kancellária vezetője ugyanis egri prépost volt, az Aranybulla záró soraiban ezt olvashatjuk: „Kelt Cletusnak, udvarunk kancellárjának, az egri egyház prépostjának keze által az Ige megtestesülésének ezerkettőszáz-huszonkettedik, uralkodásunk tizenhetedik évében, tiszteletreméltó János esztergomi érsek, tisztelendő Ugrin kalocsai érsek, Dezső csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Bereck váci püspök idejében.”
Miskei Antal hozzáfűzte: az említett kancellár, Cletus, más néven Kilit nem sokkal később az Egri Egyházmegye főpásztora, püspöke lett (1224-ben).
A kiállítás létrehozásáról
A megnyitón Oszlánczi Krisztina, a Tittel Pál Könyvtár főigazgatója elmondta: az „Aranybulla Emlékév (1222-2022)” című kiállítás immár a hetedik egész éves kiállítás, melyet az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézetével közösen, a történészek által biztosított szakmai tartalmat kiegészítve rendeznek meg. Mindebben állandó partner a Főegyházmegyei Könyvtár és számos egri intézmény is. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a Helytörténeti Gyűjtemény kincseivel, a Gárdonyi Géza Színház egy korhű öltözettel, a Dobó István Vármúzeum korabeli pénzérmékkel és pecsétgyűrűvel is gazdagította a tárlatot. Mindehhez a Tittel könyvtárosainak kreativitása és lelkesedése is szükséges volt, akik a képanyag összeállítása, a tablók rendezése, a vitrinek, tárolók berendezése mellett saját alkotásaikkal, kézzel készített hátterekkel, ceruzarajzokkal is még szebbé, befogadhatóbbá tették az értékes kiállított tartalmat.
Balogh Ferenc, a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója ugyancsak jó szívvel üdvözölte a közös munka újabb gyümölcsét. Mint fogalmazott: a könyvtárak világunkban betöltött szerepe folyamatosan változik, az értékteremtés és a hagyományokat megőrző küldetés azonban változatlan. A könyvtáros „jóleső borzongással” veszi kézbe a történelem egy-egy értékes darabját, de mindez nem csupán az övé: a bibliotékák munkatársainak kötelessége az, hogy ne csupán őrködjenek a rájuk bízott értékek felett, hanem tegyék közkinccsé azokat és osszák meg a tudásukat. Ennek jó példája a most megnyílt, összefogással létrehozott tárlat.
A kiállítást Dr. Pap József, az EKKE Történelemtudományi Intézetének igazgatója nyitotta meg, s többek között szólt arról, hogy kutatásaik során a régi korok aktuális vonatkozásait is keresik, valamint fontos számukra, hogy feltárják egy-egy történelmi esemény, vagy kor helytörténeti érdekességeit.
Az éppen 800 éve kiadott Aranybulla a modern parlamentarizmus, a mai alkotmányos rendszer alapja. Természetesen sok változást is hozott a történelem, de az Aranybulla hatása a mai napig érvényes. Miután 2022 az Aranybulla éve, a témában a Történelemtudományi Intézet kutatói előadássorozatot tartanak az egriek számára, melynek a Bródy Sándor Könyvtár ad helyet. A középiskolás fiatalok számára tanulmányi versenyt hirdettek
– sorolta Pap József.
Az emlékévben mindenkihez eljuthat tehát az Aranybulla története és háttere, s fontos is, hogy ezt minél többen megismerjék, hiszen 1222 nem csak egy könnyen megjegyezhető évszám a magyar történelemben, hanem egy máig tartó, „800 éves sztori” kezdetét jelentette. Az Aranybulláról szóló kiállítás megtekinthető a Líceum II. emeletén, a Tittel Pál Könyvtár 314-es terme előtti folyosón.
Forrás: uni-eszterhazy.hu Fotók: Szepesi Áron
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
