Az elmúlt hetekben egymást követték a különböző szabadtéri tüzekről szóló aggasztó hírek, és a veszélyre figyelmeztető felhívások. Éppen ezért a katasztrófavédelemnél és az illetékes erdőgazdaságnál érdeklődtünk arról, hogy mi áll ezek hátterében és egyáltalán mik az elmúlt hónapok tapasztalatai.
A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivőjétől megtudtuk, hogy az idei évben április 1-ig Heves megye tűzoltóit 585 alkalommal riasztották szabad területeken keletkezett tűzesetekhez. Ezen tűzesetek során 3 ember szenvedett sérülést és 763 tűzoltó autó vett részt a vegetációs tüzek oltásában. Az adatokból kiderül, idén korán kezdődött a ,,szezon” hiszen a vegetációs tűzestekhez már januárban is vonultak a megye tűzoltói, februártól a szabadtéri tüzek száma megnövekedett, naponta 10 és 30 közötti alkalommal riasztották őket ilyen estekhez. Ott, ahol tűzoltók avatkoztak be, összesen 1834 hektárnyi terület égett le, ez közel 2570 focipályányi területnek felel meg és sajnos 2022 első negyedévében az utóbbi két évhez viszonyítva a szabadtéri tüzek száma növekedést mutat, 2019-ben is kiugrást mutattak az adatok, az akkori száraz időjárásnak köszönhetően 462 alkalommal vonultak a megye tűzoltói szabadtéri tűzesetekhez, valamint 1054 hektárt érintettek a lángok – mondja Nagy Csaba.
Az egész megyére jellemző problémáról van szó.
Heves megye egész területén jellemzően elszáradt növényzet, bokros, fás területeket érintettek a lángok, Szilvásvárad és Bükkmogyorósd között 300 hektárra, Tenk és Dormánd határában 60 hektárra, Novaj és Bükkzsérc között, illetve Eger határában is 50 hektárra terjed ki a tűzzel érintett területek nagysága. A szabadtéri tüzek számos esetben hétvégi házakra, melléképületekre és néhány esetben lakóházakra is átterjedtek. A vegetációs tüzeknek környezetkárosító hatása is van, továbbá a tüzek elpusztítják az állatok élőhelyét a gyorsan terjedő lángok elől sokszor a nagyobb állatok sem tudnak elmenekülni.
Az emberi gondatlanság mennyire játszik szerepet a tüzek keletkezése során?
A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben többen választanak szabadtéri programokat vagy kezdik meg a kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelent a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák. Az idei évben a hosszantartó szárazságnak és csapadékmentes tavaszi időjárásnak köszönhetően a szabadtéri tűzesetek száma jelentősen megnőtt. Február közepétől Heves megyében tűzgyújtási tilalmat rendeltek el, március 21-én pedig tartósan vízhiányos időszak vette kezdetét. Április elején a tűzgyújtási tilalom Heves megyében is megszűnt. Ez nem azt jelenti, hogy kontrollálatlanul lehet égetni, hanem azt, hogy mostantól nem tilos az erdőkben, facsoportokban, fasorokban és ezek kétszáz méteres körzetében tüzet rakni a kijelölt tűzrakóhelyeken. Továbbra is tilos ugyanakkor az egész országban nádast, tarlót, kommunális hulladékot égetni. A kerti zöldhulladékot is csak ott szabad elégetni, ahol ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi. Ha az önkormányzatnak van erre vonatkozó rendelete, akkor a rendeletben meghatározott időben és módon el szabad égetni a kertben keletkező növényi hulladékot.
Hogyan lehet hiteles információkat szerezni a tűzgyújtási tilalom szabályairól?
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a megyei katasztrófavédelem tájékoztatja a lakosságot. Hatóságunk szakemberei már februártól elkezdték vizsgálni a települések külterületeit, a műveletlen, gazos, tűzveszélyes területek tulajdonosait felszólították, hogy a föld rendeltetése szerint művelje a területet vagy a tűzveszélyes elszáradt növényzet kaszálásáról gondoskodjon.
Mit tud tenni a katasztrófavédelem, hogy ezeknek elejét vegye, vagy felhívja a figyelmet a veszélyeire a tűzgyújtási tilalmon túl?
A Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság minden évben ülést tart a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. A testület tagjaiként, illetve meghívottként az ülésen részt vesznek a Heves megyei Kormányhivatal, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság, a Heves Megyei Vízmű Zrt., az Egri járási Hivatal, a Városgondozás Eger Kft., a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, az Egererdő Zrt., illetve az Észak-Magyarországi Mentőszervezet vezetői, képviselői is. A vezetők megvitatják a legfontosabb, többek között a szabadtéri tüzek elleni védekezéssel kapcsolatos közös feladatokat is. Az aratási munkálatokat megelőzően az esetlegesen fellépő problémák kezelésére évente Megyei Aratási Koordinációs Bizottság alakul. A bizottságnak a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakemberei is tagjai, minden ülésen kiemelten felhívják az érintettek figyelmét a tűzvédelmi előírások és tűzbiztonsági szabályok fokozott betartására, a gabonatüzek és a szabadtéri tűzestek megelőzése érdekében.
Mentik a menthetőt az erdészek is
Az oltási munkálatok mellett szintén fontos tényező, hogy az érintett természeti környezetben mindez milyen károkat okoz, ezeket hogyan lehet helyreállítani. Az Egererdő Zrt. kommunikációs és közjóléti vezetője arról tájékoztatott,hogy összesen kb. 2000 hektár terület égett le a Heves-Borsod-dombvidéken, ebből közel 300 hektár erdő, melyből kb. 80 hektár állami, jellemzően 10 év alatti erdőfelújítás. A többi gyep és nádas. De az érintett területek és a károk felmérése még zajlik. Elsősorban az állat- és növényvilágban keletkezik ilyenkor vesztség. Előfordulhat, hogy a fiatal erdő oly mértékben károsodik, hogy újra kell telepíteni – teszi hozzá Vigh Ilona.
Egy-egy eset során mi a menetrend, kik és hogyan kapcsolódnak be a munkába?
A tűz észlelése után riadóláncban értesítik egymást az oltásban illetékes szakemberek. Jó az együttműködés az erdészet, a katasztrófavédelem, a helyi önkéntes tűzoltók, civil egyesületek, önkormányzatok között. Általában ők együttesen vesznek részt az oltásban. Hosszú csapadékmentes időszakban az aljnövényzet elszáradt föld feletti kórója nagyon gyúlékony, tűzveszélyes.
Az elmúlt évek tendenciája hogyan alakult a károkat a területek nagyságát és az ilyen tüzek gyakoriságát tekintve?
2012-ben volt hasonló mértékű az erdei tűzkár az állami erdőkben. A köztes időszakban lényegesen kevesebb, néhány 10 hektár erdőben volt kár, avartűz, törzstűz formában.
Sikerül-e felderíteni az okokat, megtalálni a felelősöket, amennyiben vannak?
Az erdőgazdaság minden esetben rendőrségi feljelentést tesz. A vizsgálatok még folynak, de a tettest nehéz felkutatni. A helyi kollégák véleménye szerint a tűzesetek szándékos gyújtogatás következményei. A dombvidéken az égetés egyfajta sajátos tájhasználati forma a füves és nádas területek gyomtalanítására. A keletkezett károkért az állami erdőgazdaság kártérítést nem kap
Mit lehet tenni az bozót és erdőtüzek megakadályozása érdekében?
Az erdészet, katasztrófavédelem és rendőrség közös fórumot szervez, melynek keretében közös megoldási javaslatokat dolgoznak ki, akár jogszabálymódosító javaslatokat az ilyen mértékű tűzesetek megelőzésére. pl.: tűzveszélyes területeken kötelező tűzpászta kialakítása, stb.
Fotók: Katasztrófavédelem
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
